NAV: csak akkor kell bejelenteni a könyvelőirodát, ha iratokat tárol Nyomtatás
2016. november 11. péntek, 00:00

A könyvelőirodát csak abban az esetben kell bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), ha iratőrzési helyként funkcionál - közölte az adóhatóság az MTI érdeklődésére.


Az Adótanácsadók Egyesülete a közelmúltban azt kifogásolta, hogy az adóhatóság kialakulóban lévő újabb gyakorlata, és az ezt megerősítő írásbeli álláspontja szerint minden vállalkozásnak külön be kell jelentenie a könyvelő címét, ha csak a könyvelőiroda számítógépén van meg a könyvelése. Az egyesület szerint ez az eljárás ellentmond a sok éve kialakult gyakorlatnak, újabb felesleges adminisztrációs feladatot ró a vállalkozásokra, ráadásul nem alakították ki a bejelentés egyértelmű feltételeit.
A NAV kifejtette: az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerinti bejelentési kötelezettség azon - a székhelytől eltérő - címekre terjed ki, ahol az ügyfél az Art. hatálya alá tartozó adónemekkel kapcsolatos iratait, bizonylatait vagy nyilvántartásait tárolja. Az, hogy az ügyfél bevallásait/bejelentéseit egy külső könyvelőiroda készíti el, még nem eredményezi, hogy az irodát iratőrzési helyként be kellene jelenteni a NAV-hoz. Erre csak abban az esetben van szükség, ha a könyvelőirodánál lelhetők fel az adózással kapcsolatos iratok, nyilvántartások, bizonylatok.
A szabályozás nem változott, és az adóhatóság gyakorlata sem változott e tekintetben - közölték. Általános jelleggel nem írható elő a könyvelő irodák iratőrzési helyként történő bejelentése, ez csak abban az esetben vonatkozik rájuk, ha az adózás rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó adónemekkel kapcsolatos iratokat, bizonylatokat, nyilvántartásokat a könyvelőirodánál tárolják.
Az Art. szerinti (változás) bejelentést a cégbejegyzésre kötelezett szervezetek a 'T201T, az egyéb szervezetek a 'T201 jelzésű adatlappal (akár a bejelentkezéssel egyidejűleg, akár változás-bejelentésként) teljesíthetik. Az adatlapon több érvényes iratőrzési helyet is be lehet jelenteni - akár egyidejűleg, akár egymás után - a NAV-hoz, valamint a címek törlésére is lehetőség van - ismertette az adóhatóság.

Forrás: MTI

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.