Tájékoztató az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 2017. január 1-jétől bekövetkező változásáról Nyomtatás
2016. december 13. kedd, 00:00

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 78. §-ában foglalt rendelkezés értelmében 2017. január 1-jével változik az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 188. §-ának 2016. december 31-ig hatályos (1)-(2) bekezdései szerint alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a 6 millió forintnak megfelelő pénzösszeget. A Mód. tv. 78. §-a 2017. január 1-jével az alanyi adómentesség választására jogosító 6 millió forintos felső értékhatárt 8 millió forintra emeli.


A Mód. tv. 77. §-a az Áfa tv-t egy új átmeneti rendelkezéssel (310. §) egészítette ki, 2016. november 26-i hatályba lépéssel.  Az Áfa tv. ezen új 310. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az adóalany - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - az alanyi adómentességet 2017. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege sem a 2016. naptári évben ténylegesen, sem a 2017. naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 8 millió forintnak megfelelő pénzösszeget.

Az előző bekezdésben ismertetett törvényi rendelkezés alapján azon adóalanyoknak, akik/amelyek a gazdasági tevékenységüket 2017. január 1-jét megelőzően kezdték, azonban nem alkalmazták, nem alkalmazhatták az alanyi adómentesség szabályait, az alanyi adómentesség 2017. évre vonatkozó választásakor az Áfa tv. 310. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételeket kell vizsgálniuk, azaz akkor jogosultak az alanyi adómentesség választására, amennyiben bevételük sem a 2016. naptári évben ténylegesen, sem a 2017. naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 8 millió forintnak megfelelő pénzösszeget. Ennek megfelelően az ilyen adóalanyok közül azok számára is lehetőség nyílhat az alanyi adómentesség alkalmazására, akiknek/amelyeknek 2016. évi bevétele a 6 millió forintot túllépte ugyan, de a 8 millió forintot nem haladta meg. Ez esetben is fennáll, hogy az alanyi adómentesség választását az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 22. §-ának (1)-(2) bekezdései alapján 2016. december 31-ig kell az adóhatósághoz bejelenteni.

Az Áfa tv. 191. §-ának (3) bekezdése értelmében, abban az esetben, ha az alanyi adómentesség azért szűnik meg, mert a tárgy naptári évben a tényadatok alapján az adóalany bevétele ténylegesen meghaladja az alanyi adómentesség választásának feltételeként meghatározott összeget, az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.

Az Áfa tv. 310. §-ának (2) bekezdése a fenti szabály alól ad felmentést, amikor úgy rendelkezik, hogy a 310. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet a 2017. naptári évre abban az esetben is választhatja, ha a 191. § (3) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el. E törvényi szabályozás alapján azon adóalanyok, akik/amelyek 2015-ben vagy 2016-ban a 6 millió forintos értékhatár túllépése miatt alanyi adómentes státuszukat elvesztették, de a bevételük a 2016. évben ténylegesen, valamint a 2017. évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 8 millió forintot, szintén jogosultak alanyi adómentességet választani, függetlenül attól, hogy az Áfa tv. 191. §-ának (3) bekezdése értelmében visszatérési tilalom alatt állnak.

Ebben az esetben az adóalany alanyi adómentesség választására vonatkozó, az Art. 22. §-ának (2) bekezdésében előírt bejelentését meg kell (meg kellett), hogy előzze az értékhatár átlépésére vonatkozó bejelentése, amely bejelentést az Art. 23. §-ának (3) bekezdése alapján az értékhatár átlépésétől számított 15 napon belül kell (kellett) megtennie az adóhatósághoz.

Például abban az esetben, ha az adóalany alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárba beszámító értékesítéseinek ellenértéke 2016. december 6-án meghaladja a 6 millió forintos értékhatárt, amely miatti alanyi adómentesség megszűnést 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatósághoz, e bejelentést követően tehet az adóalany – a 8 millió forintos értékhatár-feltétel teljesülése esetén – a 2017. évre vonatkozóan az alanyi adómentesség választására bejelentést.

A tevékenységüket a 2017. évben, év közben kezdő adóalanyok az alanyi adómentesség választását az adóalanyként történő bejelentkezéssel egyidejűleg tehetik meg. Esetükben a 8 millió forintos, naptári évre vonatkozó (várható) bevételnek az adóalanyiság időszakára időarányosan eső részét kell figyelembe venni bevételi értékhatárként.

Nem kell bejelentést tenniük az alanyi adómentesség választására vonatkozóan azoknak az adóalanyoknak, akik/amelyek a 2016. évben is alanyi adómentesek voltak és a 2017. évben is alanyi adómentesként kívánnak eljárni, feltéve, hogy a 2017. évre ésszerűen várható bevételük nem haladja meg a 8 millió forintot. (Az olyan adóalanyoknak, akik/amelyek a 2016. évben alanyi adómentesek voltak, de a 2017. évben – bármilyen okból – nem kívánnak alanyi adómentességet alkalmazni, erről a 2017. évre alkalmazandó új adózási módjuk megjelölésével kell bejelentést tenniük az adóhatósághoz 2016. december 31-ig.)

Fontos megjegyezni, hogy az Áfa tv. 188. §-ának (2) bekezdésében rögzített értékhatár meghatározása során minden alkalommal az általános forgalmi adó nélküli ellenértéket kell alapul venni. Emellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy az Áfa tv. 188. §-ának (3) bekezdésében felsorolt ügyletek ellenértéke a 188. § (2) bekezdése szerinti értékhatárba nem számítandó bele.

Forrás: NAV

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.