Magánnyugdíj: Indulhat a járadékszolgáltatás Nyomtatás
2017. január 06. péntek, 00:00

Júliusban változtak a jogszabályok, így a tagok számláit is megcsapolhatják kismértékben a magánkasszák. A legnagyobb pénztár ebből képzi meg a tartalékot a járadékszolgáltatáshoz.

Eddig csak gyűlt a pénz a magánnyugdíjpénztárakban, hamarosan azonban már fizetni is kezdenek az intézmények a nyugdíjba vonult tagoknak. „Örömmel tájékoztatjuk, hogy a Horizont Magánnyugdíjpénztár hamarosan megkezdi a járadékszolgáltatást, azaz a felhalmozott vagyonukból rendszeres havi juttatást biztosít a nyugdíjba vonulóknak” – közölte a négy megmaradt pénztár közül a legnagyobb hétfőn a tagokkal. A pénztárnak saját honlapja szerint 38 ezer tagja van, és 138 milliárd forintos vagyont kezel.


A hatályos jogszabályok szerint a magánkasszák akkor fizethetik ki egy összegben a tagok megtakarítását, ha a belépés óta kevesebb mint 180 hónap telt el. Ha ennél régebb óta tagja valaki a pénztárnak – a nyugdíjba vonulók pedig többnyire régebb óta tagok –, csak járadékot kaphat. A járadékszolgáltatásnak azonban szigorú szabályai vannak, komoly tartalékot kell képezniük az intézményeknek. A Horizont esetében ahhoz, hogy fizethessenek annak a néhány tagnak, aki jogosult a járadékra, több mint 160 millió forintos járadékszolgáltatási biztonsági tartalékot kell képezni a működési tartalék rovására. Ez a kötelezettség öt éven belül 300 millió forint fölé nő a pénztárnál. Az intézmények számára van egyébként egy másik út is, ha járadékot szeretnének fizetni: vásárolhatnak ilyen szolgáltatást valamelyik biztosítótól. Sokáig ez volt a kasszák terve, a hazai biztosítási piacon azonban ilyen termék még mindig nem elérhető. A pénztárak – köztük a Horizont is – úgy látják, az alanyi jogú járadékszolgáltatáshoz indokolatlan magas tartalékolási kötelezettséget rónak az intézményekre. Ezt többször, többféle fórumon próbálták már tisztázni a törvényalkotókkal és a felügyeleti szervvel is – eredménytelenül. Egy most júliusban életbe lépett jogszabály-módosítás viszont segít a pénztárnak a tartalék előteremtésében is. A törvény ugyanis megengedi immár, hogy a pénztártagok vagyonából is vonjanak el a kasszák költséget a működésükre – ez hozzávetőleg évente a vagyon egy ezrelékét jelenti, vagyis a Horizont esetében nagyjából 130-140 millió forintot. A tagoknak nyújtott teljes körű szolgáltatás és a hosszú távú túlélés érdekében most ehhez a forráshoz nyúl hozzá a pénztár, hogy megteremtse a kötelezően előírt járadékszolgáltatási biztonsági tartalékot. A levonást első alkalommal december végén érvényesítik.

Nem a Horizont az első magánkassza, amelyik hozzányúlt ehhez a forráshoz. Augusztusban a Szövetség is elvont már a tagok egyéni számláiról nagyjából egyezreléknyi megtakarítást. Ők azonban nem a járadékszolgáltatási tartalékot akarták feltölteni, hanem a működésüket finanszírozták a pénzből, hiszen a beérkező tagdíjakból elvont pénzből erre képtelenek. A magánkasszák épp ezért a tagdíjon felül működési célú adományt is várnak a tagoktól, a Szövetség ennek mértékét egyébként csökkentette az elvonás után.

Forrás: Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.