A kisebb áfa nem minden, lesznek még idén újabb változások Nyomtatás
2017. január 10. kedd, 00:00

Áprilistól jönnek a teljesen új jövedéki szabályok, júliusban pedig bevetik az adóhivatal csodafegyverét: az online számlázás bevezetése elvezethet oda, hogy a NAV a vállaltok adóbevallásait is el tudja készíteni.


Több száz ponton módosult ugyan a magyar adószabályozás januárban, ám korántsem tekinthető lezártnak az adórendszer átalakítása. A tavasszal várható nagyobb adómódosítások mellett egyrészt számos szabály csak később lép hatályba, másrészt több részlet tisztázásra vár még. Tipikus példa az új jövedéki törvény – az áprilisban hatályba lépő jogszabály teljesen elektronizálja a dohánytermékek, az üzemanyagok és a szeszes italok speciális közterhével kapcsolatos eljárásokat, és számtalan más egyszerűsítést is tartalmaz. Az újdonságok bevezetése feladat elé állítja a vállalatokat is (hiszen át kell térniük például az elektronikus archiválásra), másrészt a szabályozónak is van dolga, hiszen számtalan rendelet, részletszabály, végrehajtási utasítás kidolgozása még várat magára.

Hasonló újdonság az online számlázás bevezetése – a hatályos szabályok szerint júliustól minden olyan számlát, amelynek áfatartalma meghaladja a százezer forintot, elektronikus úton továbbítani kell az adóhatóságnak. Azt egyelőre nem tudni, mit jelent majd a gyakorlatban ez a kötelezettség – jelenleg még csak elképzelések léteznek arról, miként működne az adóhatóság csodafegyverének nevezett rendszer. Korábban szakértők nem tartották elképzelhetetlennek, hogy csak a számla adatait kelljen beküldeni a hivatalnak egy megadott formátumban – úgy, mintha egy bevallást küldenénk be. Ennek a hátránya persze, hogy a visszaéléseket nehezebb vele szűrni: aki nem küld adatot, az nem látszik a rendszerben.

A másik elképzelés szerint az EKÁER-hez hasonlóan elektronikus kódot kellene kérni az adóhivataltól, amelynek a birtokában ki lehetne állítani a százezer forintnál nagyobb áfát tartalmazó (vagyis 27 százalékos adó esetén a nettó 370 ezer forintnál nagyobb összegű) számlát. Ennek előnye, hogy a számla csak úgy lesz szabályos (vagyis a vevő által is kifizethető), ha bekerült a rendszerbe – a hátránya, hogy még mindig módot adhat a visszaélésre. Azt ugyanis egy általános, előre kiadott kód esetén nem tudja a NAV, hogy 370 ezer vagy 370 milliárd forinttól szól-e a számla. Ezért azt is el kell érni, hogy a kód megadása után valóban csak azzal az összeggel legyen a hatóságnak beküldhető a számla, amelyről azt kiállították. Ehhez vagy a számlázó programokat kell átalakítani úgy, hogy a hivatali jóváhagyás után ne lehessen azokat módosítani, vagy olyan rendszert kell alkotni, amelyben eleve a NAV-nak kell beküldeni a számlát, amely azt „lepecsételi” és visszaküldi. Ez utóbbi viszont lassíthatja a számlázási folyamatot.

Az még nem derült ki, hogy pontosan milyen rendszer épül – Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaságnak nyilatkozva karácsony előtt csak annyit ígért, nem öntik hirtelen a vállalkozásokra az új rendszert. „Ki fogunk jelölni egy vállalati kört, vagy régiót, ahol elindulunk a rendszerrel, és több hónapon át teszteljük” – közölte a miniszter, aki további részleteket nem árult el. Hangsúlyozta azonban: az online számlázás alapot jelenthet majd arra is, hogy a NAV a vállalkozásokról rendelkezésre álló adatok alapján maga készítse el azok adóbevallásait is.

Ehhez persze az kell, hogy minden számla online érkezzen a hivatalhoz, valamint az is, hogy az összes nyugta is a NAV rendelkezésére álljon. Mindez az online pénztárgépek rendszerének általános alkalmazása mellett a teljes online számlázást is feltételezné. Az persze kérdés, hogy egy ilyen széles körű rendszer bevezetésére hány év alatt lehet áttérni.

Forrás: Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.