Devizahitelek: lassan minden jogvitát lezárnak Nyomtatás
2017. február 28. kedd, 00:00

Lassan minden devizahiteles elszámolással kapcsolatos jogvitát lezár a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT): tavaly 5251 ilyen ügyet kezeltek, ezek közül csupán 78 volt folyamatban még az év végén is – derül ki a PBT honlapján közzétett éves beszámolóból. Elszámolási ügyből egyébként még tavaly is 1089 új érkezett a testülethez, így a devizaadósok összességében 16,65 ezer megkereséssel fordultak a békéltetőkhöz. Az elszámolási ügyek döntő többsége tavaly is a megszüntetés sorsára jutott (az így végződő megkeresések aránya közel 95 százalékot ért el), ám az egyezséggel és a szolgáltatóra vonatkozó kötelezéssel zárultaké a korábban jellemzőnél már több volt: előbbiekből 42-t, utóbbiakból pedig 226-ot regisztráltak 2016-ban.


A kötelezéssel és megszüntetéssel záruló elszámolási ügyekben hozott határozatok 14,3 százalékát támadták meg polgári nem peres eljárásban az adósok, illetve (jóval kisebb arányban) a hitelintézetek. Az összesen 2362 megtámadott esetből pedig az év végéig 1520-ban született jogerős bírósági végzés, ám ezek 82,5 százaléka a PBT döntését hagyta hatályban.

A jegybank mellett működő intézménynek persze az elszámolási ügyeken túl is bőven adódtak feladatai: 2016-ban 4408 új megkeresés érkezett hozzá, ami ugyan 8,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, de havi átlagban így is közel 370 ügyet jelentett. A megkeresések elbírálási idejét sikerült jelentősen leszorítani: tavaly 52 nap kellett átlagosan egy ügyre, szemben a 2015-ös 75, illetve a törvényben előírt 90 nappal.

A megkeresések összetételében nem hozott drámai változást 2016. A beérkező kérelmek 91,5 százaléka valamilyen bankhoz, biztosítóhoz vagy pénzügyi vállalkozáshoz kötődött, és csak a maradék nem egészen 8,5 százalékon osztoztak az egyéb szereplők. A legnagyobb, 43,8 százalékos részesedés ezúttal is a bankoknak jutott, a biztosítókat pedig az új kérelmek közel 32 százaléka érintette. A pénzpiaccal kapcsolatos ügyek többsége hitel- és pénzkölcsönnyújtáshoz kapcsolódott, a biztosítóknál pedig a nem életbiztosítási szerződések kapcsán fordultak leggyakrabban a PBT-hez.
A statisztikák szerint tavaly 4654 ügyet zárt le a békéltetőtestület, ám ezek 30 százalékánál meghallgatás nélkül el kellett utasítani a kérelmet. A befogadott és lezárt ügyek 73,4 százalékánál született megszüntető határozat, 26,4 százalékuknál egyezségre jutottak a felek, míg kötelezéssel mindössze két, ajánlással pedig hat eset végződött.

Sorozatban nyeri a pereket az MNB
Az elmúlt időszakban a jegybank sorra nyerte meg a bankszámláik, kártyáik jutalékait, költségeit jogsértően módosító pénzügyi intézményekkel szembeni pereket, így azoknak a hitelintézeteknek is vissza kell fizetniük az ügyfelektől jogsértően elvont pénzeket, amelyek bíróságon vitatták a Magyar Nemzeti Bank (MNB) erre vonatkozó felügyeleti döntését – nyilatkozta Windisch László, az MNB felügyeleti alelnöke. A jogerős pernyertes ítéletek nyomán számításaik szerint eddig 352 ezer szerződés kapcsán közel 636 millió forint összegű tisztességtelenül elvont ügyfélpénzt fizettek vissza az intézmények. A már korábban önként teljesített visszatérítésekkel együtt pedig már mintegy 995 ezer fogyasztónak összesen közel 3,95 milliárd forintot utaltak át. (MTI)

Forrás: Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.