|
A sorszámtartomány Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) általi kijelölésének a célja biztosítani, hogy a számla útja nyomon követhető legyen annak egyedi sorszáma alapján a gyártón át a forgalmazón keresztül a végfelhasználóig.
A nyomdai úton történő nyomtatványok előállításához kapcsolódó igényt a „SORSZIG” igénylő lap elektronikus formában történő benyújtásával lehet érvényesíteni. Az igénylő lap megtalálható a www.nav.gov.hu/ Nyomtatványkitöltő programok/ Nyomtatványkitöltő programok/ Kérelmek között. A nyomtatványt az igénylő első körben a saját számítógépére letölti, majd a kitöltési útmutató előírásai szerinti kitöltést követően az ügyfélkapu használatával eljuttatja az adóhatósághoz.
A kérelem beérkezését és a sorszámtartomány kijelölését követően a NAV Központi Hivatal Ellenőrzési Főosztály elektronikus úton tájékoztató levelet küld a kérelmező tárhelyére.
A sorszámtartományok a kijelölést követő napon a nyomtatvány fajtájának és az előállítójának a megjelölésével a NAV honlapján tekinthetők meg (www.nav.gov.hu, Adatbázisok, Nyomdai sorszámintervallumok igénylése és lekérdezése).
A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (a továbbiakban: R.) harmadik cím 3. §-a meghatározza a nyomtatvány felhasználásával kibocsátott nyugta és számla adóigazgatási azonosításra alkalmasságának a szabályait. Az R. szerint, a nyomtatványt az adóhatóság által a nyomtatvány előállítója részére előre kijelölt sorszámtartományban folyamatosan, az adott sorszámtartományba illeszkedő sorszám kihagyás és ismétlés nélküli felhasználásával kell előállítani.
A nyomdai úton előállított számlák adóigazgatási azonosításra való alkalmasságához a fentieknek megfelelően elengedhetetlen a gyártáskor nyomtatott, folyamatos sorszámozás, valamint a szigorú számadás alá vonás. E körbe tartozik formátumtól, adattartalomtól és lapszámtól függetlenül minden nyomdai úton előállított számla- és nyugtanyomtatvány, kivéve az R. 5. § (2) bekezdésében meghatározott esetkört; amennyiben a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosítja annak bemutatóját, úgy a nyomtatvány előállítójának, forgalmazójának kizárólag a kihagyás és ismétlés nélküli sorszámozást kell biztosítania, mentesül a nyugtanyomtatvány állami adóhatóság által kijelölt sorszámtartománnyal történő előállítása alól.
Azok a bizonylatok, melyek elsősorban egy konkrét szolgáltatás igénybevételére jogosítanak (pl. belépőjegy), és csak másodlagos rendeltetésük, hogy számlaként, nyugtaként is elfogadhatók, ha fel vannak ruházva azok kellékeivel. Ezeket a bizonylatokat „forgalmazni” értelemszerűen nem kell, viszont zárt rendszerű elszámoltathatóságuk szigorú számadás alá vonással, illetve a tőpéldányokon keresztüli hiánytalan elszámolással biztosított. E körbe a nyugta funkcióját is betöltő, de elsősorban szolgáltatás igénybevételére feljogosító jegyek, belépők tartoznak, melyekre az előállítók a megrendelők adatait már a gyártáskor rányomtatják, így kibocsátójuk előre meghatározott.
Ugyancsak nem kell sorszámot igényelni az Áfa törvény hivatkozott jogszabályhelye alá nem tartozó nyomtatványoknak az előállításához sem, melyeket a felhasználó (jogszabályi előírás vagy saját döntése alapján) szigorú számadás alá von (pl. CMR fuvarokmány, szállítólevél, felvásárlási jegy, belső pénztárbizonylat, stb.).
A sorszámtartományt megkapó forgalmazónak (alforgalmazónak), az értékesített nyomtatványokról adatszolgáltatási kötelezettsége van a NAV felé. Az adatszolgáltatást negyedévenként a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. § (4) bekezdés m) pontja alapján a 3. számú melléklet K) pontja szerint, vevőnkénti részletezésben kell adatot szolgáltatni a forgalmazónak az értékesítésekről (ESZIG adatszolgáltatás). Az nyomtatványforgalmazó az értékesített nyomtatványok megnevezéséről (számlatömbök, nyugtatömbök), a nyomtatvány sorszámáról (tól-ig), a vevő nevéről és címéről (székhely, telephely), a vevő adószámáról és a vevőt a vásárlás során képviselő magánszemély nevéről és adóazonosító számáról szolgáltat adatot. Fontos, hogy a forgalmazó kötelezettsége a nyomtatvány értékesítése során a vevő adatainak és a vevő nevében eljáró személy adatainak hitelt érdemlőségéről meggyőződni, így amennyiben a vevő a nevét, címét és adóazonosító számát hitelt érdemlően (pl. személyi igazolvány, meghatalmazás, aláírási címpéldány, cégbírósági végzés stb.) nem tudja igazolni, részére a forgalmazó nyomtatványt nem értékesíthet.
A nyomtatványok gyártásával a sorszámtartományt igénylő más gyártót is megbízhat, ez az igénylő és a megrendelő közötti szerződéses megállapodáson alapulhat. Azonban a sorszámtartomány felhasználásáért az adóhatóság felé a sorszámtartományt igénylő felel.
Forrás: NAV
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.
Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14. |
