A pénzügyi biztosíték szabályai, adattartalma 2017. július 1-től Nyomtatás
2017. július 10. hétfő, 00:00

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 4. § (2) bekezdése kimondja, hogy az adóbevételek biztosítása érdekében a jövedéki termékek adó megfizetése nélküli előállításából, tárolásából, szállításából és a halasztott adófizetésből adódó adókockázatra jövedéki biztosítékot kell nyújtani.

A jövedéki biztosíték készpénz, pénzügyi biztosíték és a készfizető kezesség (jogszabályban behatároltak szerinti) lehet.


A Jöt. 3. § (1) bekezdés 42. pontja értelmében pénzügyi biztosíték az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia és a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény.

Nem fogadható el a pénzügyi biztosíték, ha az azt nyújtóval szemben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti kivételes intézkedés alkalmazására került sor vagy ha az azt nyújtónál a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti biztosítási szükséghelyzet alakult ki.

Az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítással együtt járó adókockázatra jutó pénzügyi biztosítéknak a jövedéki termék kiszállítását követően még 4 hónapig, az adófizetési kötelezettség teljesítésével járó adókockázatra jutó pénzügyi biztosítéknak a jövedéki termék szabadforgalomba bocsátását követően még 60 napig kell érvényesíthetőnek lennie, az adókockázatra jutó készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték pedig ugyanezen határidők leteltéig nem fizethető vissza a biztosítékot nyújtónak.

Jövedéki termék tagállamok közötti vagy másik tagállamon keresztül harmadik országba történő szállításának adókockázatát fedező pénzügyi biztosítékul az Európai Unió valamennyi tagállamában érvényesíthető pénzügyi biztosítékot kell nyújtani.

A jövedéki biztosítékot pénzügyi biztosíték formájában nyújtó felhasználói engedélyesnek a pénzügyi biztosíték hatályvesztését legalább 30 nappal megelőzően a lejárat napját követő naptól hatályos újabb pénzügyi biztosítékot kell az állami adó- és vámhatósághoz benyújtani.

A pénzügyi biztosítéknak tartalmaznia kell:

a pénzügyi biztosítékot nyújtó megnevezését, bankszámlaszámát,
a megbízó nevét, címét, fizetési számlaszámát, adószámát,
a pénzügyi biztosíték egyedi azonosítóját, valamint összegét számmal és betűvel,
a pénzügyi biztosíték érvényességének kezdő és végső időpontját és
a garanciát vállaló hitelintézet kötelezettségvállalását arra nézve, hogy a biztosító az állami adó- és vámhatóság igénybejelentése alapján, feltétel nélkül - bankgarancia esetén a banki forgalom szabályozására vonatkozó előírások szerint, de legfeljebb 3 munkanapon belül - az igénybejelentésben megjelölt államháztartási számlára megfizeti a megbízója lejárt tartozását.

Kizárólag eredeti okiratként elektronikusan vagy papír alapon (nem másolatban) nyújtható  be a pénzügyi biztosíték. Amennyiben magyar, angol, német vagy francia nyelvtől eltérő nyelven kerülne kiállításra a pénzügyi biztosíték, abban az esetben csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.

Forrás: NAV

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.