Nyugtaadás vásárokon, fesztiválokon, alkalmi rendezvényeken Nyomtatás
2017. augusztus 10. csütörtök, 00:00

A nyári időszakban sok kereskedő és vendéglős kitelepül alkalmi rendezvényekre, sőt van, aki kifejezetten csak ilyen keretek között működik, értékesít. A számla- vagy nyugtaadás ilyenkor is kötelező. Az online pénztárgép kötelező használata ezen alkalmi rendezvényeken, vásárokon a tevékenység statisztikai besorolásának függvénye. Ezzel kapcsolatban néhány fontos szabályra hívjuk fel a figyelmet.

A pénztárgép használatra kötelezettek körének 2017. évi kiterjesztése kapcsán változott a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (továbbiakban: pénztárgépes rendelet) értelmezése a korábbiakhoz képest annyiban, hogy a pénztárgépes rendelet erre vonatkozó, 1. számú mellékletében felsorolt TEÁOR számok alá tartozó tevékenységet végző, és ezáltal a nyugtaadást pénztárgéppel teljesíteni kötelezett adóalanyok nemcsak az üzletben, szolgáltatóhelyen történő értékesítéseik, szolgáltatásaik során kötelesek a pénztárgéppel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettséget.


Emiatt a TEÁOR besorolást, mint legfőbb meghatározó szempontot érintően a pénztárgép használati kötelezettség szempontjából a következőkre kell figyelemmel lenni az alkalmi rendezvényeken, vásárokon történő értékesítésnél.

A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alkalmi (ünnepi) vásáron (az ünnepekhez, rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódó alkalomszerű – legfeljebb 20, indokolt esetben 30 napig tartó – vásáron) és a kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről szóló, 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 28. § a) pontja szerinti alkalmi rendezvényen (olyan nem rendszeres, hanem bizonyos ünnepi vagy más alkalmakból szervezett rendezvény, amelyen nem a kiskereskedelmi tevékenység a fő cél, de az a rendezvényhez szolgáltatásként kapcsolódik, és ott a rendezvény jellegéhez kapcsolódó termékeket forgalmaznak, ideértve a megrendelő által meghatározott helyen eseti alkalommal végzett étkeztetést, illetve italszolgáltatást) folytatott kiskereskedelmi értékesítés a TEÁOR ’08 47.8 Piaci kiskereskedelem alágazatába tartozik, függetlenül attól, hogy ott milyen elárusító helyen értékesítik a termékeket. Ide tartozik a közterületi értékesítés is. Tekintettel arra, hogy ez a TEÁOR szám nem szerepel a pénztárgépes rendelet erre vonatkozó, a gépi nyugtaadásra kötelezett tevékenységeket meghatározó 1. számú mellékletében, e kereskedelmi tevékenység folytatása – ilyen helyen történő kiskereskedelmi értékesítés – esetén továbbra sem kötelező a pénztárgépes nyugtaadás.

Az alkalmi rendezvényeken az elkészített ételek értékesítése mozgóárusításra, közvetlen fogyasztásra, elvitelre azonban nem a piaci kiskereskedelem alá sorolható, hanem a TEÁOR ’08 56.1. Éttermi, mozgó vendéglátás szakágazatba tartozik. A vásárokon, fesztiválokon, alkalmi rendezvényeken folytatott vendéglátó tevékenységet illetően a gépi nyugtaadás alól csak a mozgó vendéglátás esetében lehet mentesülni, mivel a pénztárgépes rendelet erre vonatkozó mellékletében említett TEÁOR ’08. 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási tevékenység köréből kiemeli kivételként a mozgó szolgáltatásnyújtást.

A mozgó vendéglátás fontos feltétele a besorolás szempontjából, hogy a „vendéglátó egység” változtatja a helyét, tehát nem tartózkodik huzamos ideig egy helyben, nem biztosít ülőhelyet, nincs felszolgálás. Mozgó vendéglátásnak tekinthető a rendezvény területén folyamatos mozgásban lévő fagylaltos kocsi, hot-dogos kocsi, italokat árusító kocsi, mozgó perecárus. Az értékesítési helyük a vendégek igényeihez igazodva változik.

Nem tekinthető mozgó vendéglátásnak az alkalmi rendezvényekre, vásárokra, falunapokra kitelepülő vendéglátó egységek értékesítése, amennyiben azok a rendezvényen nem változtatják a helyüket, egy meghatározott (bérelt) helyen tartózkodnak, beleértve azt az esetet is, amikor egy mozgásra alkalmas járműben működtetett vendéglátóegység folyamatosan egy helyben tartózkodik. Ezek szolgáltatása nem mozgó vendéglátó szolgáltatás, ezért pénztárgép használatra kötelezettek ezeken a helyeken is. Továbbá, ha egy alkalmi rendezvényre, vásárra egy vendéglátó egység kitelepül, ott a szervező által rendelkezésre bocsátott helyen, például faházban rendezkedik be az ételkészítésre és kiszolgálásra, az szintén nem minősül mozgó vendéglátásnak, ezért pénztárgéppel köteles e kitelepülésen is nyugtaadási kötelezettségét teljesíteni.

Azon adóalanyoknak, akik állandó üzletükben folytatott tevékenységük mellett települnek ki alkalmi rendezvényekre is, a pénztárgép üzemeltetési helyének megváltoztatatását csak abban az esetben kell bejelenteniük, ha az üzemeltetési hely tartós megváltoztatására kerül sor. Nem áll fenn az üzemeltetési hely megváltoztatására vonatkozó bejelentési kötelezettség azon pénztárgép tekintetében, amelyet állandó jelleggel üzletben üzemeltetnek és azt alkalomszerűen kitelepülésre is kiviszik. Az alkalmi kitelepülés – annak átmeneti, ideiglenes jellege miatt – nem tekinthető állandó üzemeltetési helynek, ezért az oda történő átmozgatás miatt bejelentési kötelezettség nem merül fel.

Abban az esetben, ha a pénztárgépet üzemeltető adóalany online pénztárgépét kizárólag alkalmi rendezvényeken, vásárokon – kitelepüléseken – kívánja használni, az üzembe helyezéshez szükséges regisztrációs kód igénylése során azt kell jelölni, hogy állandó üzemeltetési hellyel rendelkezik, melynek címeként a székhelycíme tüntetendő fel.

Forrás: NAV

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.