2016. január 21. csütörtök, 00:00 |
[Szja tv. 71.§ (1) bekezdés c) pontja, Szt. 77.§ (1) bekezdés]
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 71. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján béren kívüli juttatásnak minősül a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya három alszámlájának valamelyikére utalt, a törvényben meghatározott összeghatárt meg nem haladó összegű támogatás.
|
Bővebben...
|
2016. január 20. szerda, 00:00 |
Az OECD kettős adóztatás elkerüléséről szóló Modellegyezmény (a továbbiakban: Modellegyezmény) 15. cikke rendezi a munkaviszonyból (nem önálló munkából) származó jövedelem adózását.
A 15. cikk 1. bekezdése értelmében a „16., 18. és 19. cikk rendelkezéseinek fenntartásával, az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy munkaviszonyból származó bére, fizetése vagy más hasonló jellegű díjazása csak az adott Államban adóztatható meg, kivéve, ha a munkavégzés a másik Szerződő Államban folyik. Amennyiben a munkavégzés így történik, az abból származó díjazás adóztatható a másik Államban”. A 15. cikk 2. bekezdése az 1. bekezdésben foglalt főszabály alóli kivételt fogalmaz meg. A 2. bekezdés szerint ugyanis, „tekintet nélkül az 1. bekezdés rendelkezéseire, az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy másik Szerződő Államban végzett munkájából származó díjazás csak az elsőként említett Államban adóztatható meg, amennyiben
|
Bővebben...
|
2016. január 19. kedd, 00:00 |
2014 őszén az OECD új kiadását tette közzé a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló Modellegyezménynek és kapcsolódó Kommentárnak. A Modellegyezmény alapjául szolgál a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények tárgyalásainak, a Kommentár a megkötött egyezmények értelmezésében nyújt segítséget. Tekintettel arra, hogy Magyarország OECD-hez történő csatlakozásakor vállalva a tagsággal járó kötelezettségeket, csatlakozott a szervezet okmányaihoz is, a nemzetközi adózási ügyletek megítélése, illetve Magyarország több mint 70 kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményének értelmezése során az OECD kiadványa a jogalkalmazás során elfogadott iránymutatásnak minősül.
|
Bővebben...
|
2016. január 07. csütörtök, 00:00 |
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:155. § (2) bekezdése értelmében, ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.
|
Bővebben...
|
2015. október 15. csütörtök, 00:00 |
Az Európai Bíróság az FCA Bank C-210/04. számú ügyben hozott ítéletében kimondta, hogy egy vállalkozás székhelye és a székhelyétől eltérő tagállamban található, de attól jogilag nem elkülönült állandó telephelye az általános forgalmi adó szempontjából egy adóalanynak minősül, így a vállalkozás székhelye és az állandó telephelye közötti költségátterhelés miatt nem valósul meg áfa hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtás. Az ítélet ugyanakkor olyan tényállású ügyben született, amikor a vállalkozás nem volt tagja a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) 11. cikke szerinti csoportos adóalanynak.
|
Bővebben...
|
2015. október 14. szerda, 00:00 |
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:48. § (1) bekezdésében szabályozott késedelmi kamat és a Ptk. 6:155. § (2) bekezdésében rögzített behajtási költségátalány alapvető hasonlóságot mutat atekintetben, hogy mindkét jogintézmény a kötelezett késedelméhez kötődő, törvényi előíráson alapuló fizetési kötelezettség, amely egyértelműen és elválaszthatatlanul kapcsolódik az eredeti – visszterhes – ügylethez.
|
Bővebben...
|
2015. október 02. péntek, 00:00 |
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) kifejezetten a vámügynöki tevékenységre vonatkozó előírást nem tartalmaz. A vámügynök által belföldön és ellenérték fejében teljesített szolgáltatás az Áfa tv. 2. § a) pontjában foglaltak értelmében az Áfa tv. hatálya alá tartozik, azt az Áfa tv. 82. § (1) bekezdésének megfelelően 27 %-os mértékű áfa terheli, feltéve, hogy arra az Áfa tv. adómentességre vonatkozó valamely előírása nem alkalmazható. A vámügynök által nyújtott vámjogi képviseleti szolgáltatás jellemzően az Áfa tv. 93. § (2) bekezdésében, illetve 102. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén adómentes lehet.
|
Bővebben...
|
2015. augusztus 27. csütörtök, 00:00 |
Szálláshely-szolgáltatás csak adószámmal végezhető, és kötelező számlát, illetve nyugtát adni - hívta fel a figyelmet Kis Péter András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adószakmai szóvivője az M1 aktuális csatornán.
|
Bővebben...
|
2015. augusztus 24. hétfő, 00:00 |
Az adószakértő szerint jogi és gyakorlati akadályai vannak, hogy az összes vállalkozás számlázását bekössék az adóhatósághoz, így az elektronikusan vagy számítógéppel kiállított számlák valós idejű adatszolgáltatása sem volna hatékony az adócsalások megelőzésében.
|
Bővebben...
|
2015. június 09. kedd, 00:00 |
Az árukészleteiket Magyarországon raktározó külföldi cégek az értékesítéseket közösségi ügyletként kezelik, figyelmen kívül hagyva a magyar áfatörvény rendelkezéseit - hívta fel a figyelmet a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég legfrissebb összefoglalójában.
|
Bővebben...
|
|
2015. április 23. csütörtök, 00:00 |
Az ún. engedélyezett gazdálkodók (Authorised Economic Operator - AEO) alatt speciális státusszal rendelkező gazdasági szereplőket értünk.
A státusszal rendelkező gazdálkodót a vámhatóság megbízható partnerének tartja, aki ezáltal jogosult arra, hogy vámügyeinek intézése, illetve vámkezelései során kedvezményekben részesüljön az egész Európai Unió területén.
|
Bővebben...
|
2015. április 09. csütörtök, 00:00 |
Az érintett gazdálkodói kör észrevételei alapján 2015. április 1-jétől tovább egyszerűsödött az Elektronikus Közúri Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER). Mától a nem kockázatos termékek esetében a gazdálkodók jelentős része néhány adat megadásával egyszerűsített bejelentést tehet – tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel Suller György Attila alezredes szóvivő.
|
Bővebben...
|
2015. március 27. péntek, 00:00 |
Az új Ptk. szerint könnyen lehet, hogy magánvagyonukkal is felelnek majd a botrányba keveredett brókercégek vezetői a károkért. Ilyen helyzetre biztosítás is köthető, a hazai piaci szereplők többsége viszont túl rizikósnak tartja, hogy egy pénzügyi cég vezetőjét biztosítsa.
|
Bővebben...
|
2015. március 17. kedd, 00:00 |
Tájékoztató a kockázatos termékkel végzett közúti árufuvarozással járó, bejelentés-köteles tevékenység esetén az EKAER szám megállapításának 2015. március 11-től érvényes feltételéről.
|
Bővebben...
|
2015. január 06. kedd, 00:00 |
A társasági adókulcsok várhatóan nem változnak számottevően a következő három évben világszinten, a globális adórendszer-reform viszont kihívások elé állítja a cégeket és a hatóságokat - áll az RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. közleményében.
|
Bővebben...
|
2014. október 01. szerda, 00:00 |
Az elmúlt időszakban Magyarországon is elterjedtek azok az adótervezési technikák, amelyek arra épülnek, hogy egy társaság kettős adózási illetőséggel rendelkezik, azaz egy adott országban van bejegyezve, viszont egy másikban rendelkezik ügyvezetéssel. Ezzel nem csupán adózási előnyökhöz juthat a cég, de jogi kockázatait is mérsékelheti vagy akár kivédheti. Ugyanakkor, nem árt tisztában lenni az ezzel járó számviteli és adminisztrációs előírásokkal. - véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
|
Bővebben...
|
2014. augusztus 14. csütörtök, 00:00 |
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:155. § (2) bekezdése értelmében, ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.
|
Bővebben...
|
2014. augusztus 04. hétfő, 00:00 |
[Szja tv. 71.§ (1) bekezdés c) pontja, Szt. 77.§ (1) bekezdés]
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 71. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján béren kívüli juttatásnak minősül a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya három alszámlájának valamelyikére utalt, a törvényben meghatározott összeghatárt meg nem haladó összegű támogatás.
|
Bővebben...
|
2014. július 11. péntek, 00:00 |
Az adóhatóság közleményében ismertette: a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló NGM rendelet június 1-jén hatályba lépett.
|
Bővebben...
|
2014. június 30. hétfő, 00:00 |
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) szerint alacsony, egységes társaságiadó-kulcsra van szükség, megfontolandó az iparűzési adó eltörlése, hatékonyabbá kellene tenni a feketegazdaság elleni eszközöket és szükség volna a K+F szabályozás finomhangolására is; szakmai észrevételeit és javaslatait a jogalkotókhoz is eljuttatta a szervezet.
|
Bővebben...
|
|