Néhány társasági adókedvezményről
A fejlesztési tartalék alkalmazása
A fejlesztési tartalék célja, a nyereséges vállalkozások ösztönzése adóalap csökkentéssel, ha a közeljövőben beruházást terveznek, s a tárgyévben pedig nyereségesek. Ezzel elérhető, hogy az ily módon beszerzett eszköz értékcsökkenési leírása időben előrehozható, azaz gyorsabban leírható lehessen az adóalapból.
Ezt a lehetőséget is érdemes kihasználni, ha adottak a feltételek. A vállalkozás életére több éven át van hatással, ezért kívánunk segítséget nyújtani az optimális eredmény eléréséhez.
Fejlesztési tartalék képzése: saját tőkén belül az eredménytartalékból lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összeg adóalap-csökkentő tételnek számít a lekötés évében.
Adóalap csökkentése: a társasági adó alapjának meghatározása során csökkenteni lehet az adózás előtti eredményt a képzett fejlesztési tartalék összegével. De a fejlesztési tartalék összege nem lehet több az adózás előtti nyereség 25%-nál, de max. 500 mFt. A vállalkozás mérete nincs korlátozva, de csak a nyereséges vállalkozások vehetik igénybe, függetlenül a meglévő eredménytartalék nagyságától. Még akkor is, ha az előző évek vesztesége miatt az eredménytartalék negatívvá válik.
Tartalék feloldása: a lekötést követő négy adóéven belül kell a beruházás bekerülési értékének megfelelő összegben a lekötött tartalékot visszavezetni az eredménytartalékba. Csak olyan beruházás esetében alkalmazható, amire értékcsökkenés számolható el. Például nem pénzbeli hozzájárulásként (vagyis apportként) kapott eszköz esetében, vagy térítés nélkül átvett eszköznél nem oldható fel.
Az értékcsökkenés elszámolása: a társasági adózás értékcsökkenésének elszámolásánál a továbbiakban nagy figyelemmel kell lenni, mivel a fejlesztési tartalékból megvalósított tárgyi eszköz után a tartalék összegéig a társasági adó szerinti értékcsökkenési leírás nem számolható el.
A fel nem oldott fejlesztési tartalék szankciója: ha a következő négy adóévben nem sikerül felhasználni az adóalap csökkentésekor figyelembe vett fejlesztési tartalékot, akkor önellenőrzést kell benyújtani a negyedik adóévet követő év első hónapjában legkésőbb. Meg kell fizetni az adókülönbözetet késedelmi pótlékkal együtt, s a következő társasági adó bevallásában kell bevallani.
Előnye és hátránya: fentiek alapján látható az előrehozott értékcsökkenési lehetőség adóalap csökkentő hatása, de a képzés évében csökkenti az eredménytartalékból fizethető osztalék nagyságát is. Előnyként említhetjük, hogy mint adóalap csökkentő tétel mellett, igénybe vehető még a kis- és középvállalkozások beruházási adóalap kedvezménye is, amiről következő hírlevelünkben tájékoztatjuk olvasóinkat.
(folytatjuk)
Forrás: Benedek Kft.
www.adoszabaszat.hu
Kérdése van a cikkhez? Írja meg a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre!
Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?
További cikkeket a témában a "Vezetői túlélőcsomag" rovatunkban olvashat →
A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe, a kezdeti lépésektől (cégalapítás, székhely választás) a magyar adózás, adó rendszer, a pénzügy és számvitel gyakorlati oldalán át az adóváltozások nyomon követéséig. Legális adómegtakarítási tippek az adószakértő tolmácsolásában. |