Elektronikus cégeljárás a gyakorlatban A gazdasági társaság létrehozásának és működtetésének intézése
Az elektronikus ügyintézés valóban egy csoda. Azok a rendkívül szoros (2 nap) határidők azonban amiket a vonatkozó jogszabályokból kiollóz a média, mindenhatónak állítják be az e-igazgatást pedig koránt sem az. Mint ahogy a címben szereplő állítás is csak úgy igaz, ahogy eddig is az volt és pontosan annyira hamis, mint ahogy eddig sem fedte a valóságot.
Az előző „talányosnak ható” mondatom megértéséhez el kell, merüljünk kicsit a gazdasági társaságok egyes „létszakaszaiban”, amelyek a következők: létesítés (bejegyzés), módosítás (változás-bejegyzés), létezés, megszűnés (végelszámolás, felszámolás).
Létesíteni csak új céget lehet. Létezőt csak változtatni vagy megszüntetni . Létesítéskor (a cégpapírok cégbírósági beérkezésekor), mint eddig is (papír-alapú cégeljárás) a cég már működik, számláz, kötelezettségeket vállal abban a reményben, hogy a cégbíró is úgy találja majd: bejegyezhető a társaság.
Amíg a cégbíró nem bírálta el a céget (illetve annak okiratait), az bejegyzés alatt (b.a.) áll. A bejegyzés alatti lét, korlátozza némileg a vállalható kötelezettségek mértékét és körét, de ez gyakorlatilag semmilyen korlátot nem jelen a társaság ténykedésében, legfeljebb csak akkor okoz majd problémát, ha mégsem jegyeznék be utóbb a céget. Akkor ugyanis ott marad a tulajdonos, tele kötelezettségekkel, de cég nélkül. Aki pedig így jár az nem tehet mást, minthogy maga áll helyt a vállalásaiért, amit a „reménybeli” cége nevében tett...
Ha tehát a címben szereplő mondatot boncolgatjuk, arra juthatunk, hogy az új cég csak a cégbírói elbírálás után létezik ténylegesen, teljes jogában és egészében, amely elbírálás az e-eljárásban ugyan maximum csak két nap lehet, de az e-okiratok beadását megelőzően beszerzendő egyéb igazolások megszerzése újabb napokat vesz igénybe.
A költségtérítést (illetéket) a Magyar Államkincstár (MÁK) számlájára kell utalni, amely az utalás másnapján könyvvel és harmadnapra igazolja vissza a költségek megfizetésének tényét. Fentieket követően lehet csak a cégbírósághoz fordulni, így az e-cégbejegyzés időigénye minimálisan öt munkanap (ide nem értve a cégbíróság esetleges hiánypótlási felhívásait). Fentiekből következik, hogy az egyik héten elindított e-cégalapítási folyamat praktikusan csak a következő hétre esően eredményezhet teljes jogú (bejegyzett) gazdasági társaságot. A MÁK igazolás kivárása így a korábbiakhoz képest tulajdonképp időveszteség, hiszen eddig az illetékbélyeget ragasztotta az ügyvéd a kérelemre, amely hamarabb beszerezhető sőt esetleg "készletezhető" is volt. A „készletezés" gyorsíthatja majd meg a létező cégek változásainak elektronikus bejegyzését, amellyel legközelebb foglalkozom.
Dr. Tokár Tamás ügyvéd +36 20 466 8552 www.tokar.hu
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Kérdése van a cikkhez? Írja meg a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre!
Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?
További cikkeket a témában a "Vezetői túlélőcsomag" rovatunkban olvashat →
A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe, a kezdeti lépésektől (cégalapítás, székhely választás) a magyar adózás, adó rendszer, a pénzügy és számvitel gyakorlati oldalán át az adóváltozások nyomon követéséig. Legális adómegtakarítási tippek az adószakértő tolmácsolásában. |