A forgalomból kivont egy- és kétforintos érmékkel kapcsolatos adóügyi teendők  A kerekítési különbözetről
Az Adóhatóság megjelentette legújabb tájékoztatóját a forgalomból kivont egy- és kétforintos érmékkel kapcsolatos adóügyi teendőkről. A tájékoztató jelentős többletkötelezettségeket ír elő egyes számlázási vagy nyugtaadásra alkalmas rendszerekkel kapcsolatban.
A Magyar Nemzeti Bank 10/2007. (X. 1.) rendelete alapján 2008. március 1-jétől nem használhatóak készpénzforgalomban az egy és kétforintos érmék. Készpénzes forgalom esetén ezért márciustól ötforintos pontossággal kerekíteni kell a fizetendő összegeket: az 1, 2, 6, 7 forintra végződő összegeket lefelé, a 3,4, 8, 9 forintra végződő összegeket felfelé. A szabályozás alapvetően tényleges készpénzforgalomra (bankjegyekkel, érmékkel történő fizetés) vonatkozik, átutalásos fizetések esetére nem.
 A kerekítési különbözet nem képezi áfa alapját, nem része az árbevételnek, így feltüntetése a számlán, nyugtán nem is kötelező. Azonban az iránymutatás alapján a fentieket csak akkor lehet alkalmazni, ha az adózó nem tudja, nem kívánja szerepeltetni a tényleges „Fizetendő” összeget a bizonylaton! Ha viszont a bizonylaton szerepel a „Fizetendő” összeg, úgy a valóban fizetendő, kerekített összegnek kellene megjelennie a bizonylaton készpénzes forgalom esetén! Tehát azok a pénztárgépek, számlázási rendszerek a tájékoztató szó szerinti, szigorú értelmezése esetén módosításra szorulhatnak, melyek a bizonylaton a „Fizetendő” (és nem pl. összesen vagy bruttó ellenérték) rovatot szerepeltetnek.
Forrás: KPMG
www.kpmg.hu
Kérdése van a cikkhez? Írja meg a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre! Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?
A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe, a kezdeti lépésektől (cégalapítás, székhely választás) a magyar adózás, adó rendszer, a pénzügy és számvitel gyakorlati oldalán át az adóváltozások nyomon követéséig. Legális adómegtakarítási tippek az adószakértő tolmácsolásában. |
