Dönteni kell a 2008-ban kifizetendő osztalékról |
2008. május 08. csütörtök, 06:24 |
Ne halogassa, legyen tisztában a kifizetés szabályaivalLegkésőbb néhány hét múlva a társaságoknál dönteni kell a megtermelt osztalék elkülönítéséről a könyvekben és annak későbbi kifizetéséről. Jó ideje ez lesz az első év, hogy az osztalékot terhelő befizetések mértéke nem nőtt az előző évihez képest. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindegy, hogy a tárgyévi, vagy az azt megelőző évi szabályt alkalmazzuk. 25% személyi jövedelemadó terheli az osztalékot a saját tőke 30 %-ig, felette pedig 35%. Ezen kívül pedig a magánszemélynek 14% Eho-t kell fizetnie a hozzájárulás-fizetési felső határig. Az Eho-t a magánszemélynek 450 eFt értékig kell megfizetni, melyet az alábbi járulékokkal lehet csökkenteni: Egészségügyi szolgáltatói járulék o melyet a kiegészítő (nyugdíjas) egyéni és társas vállalkozó, o és a nem biztosított magánszemély fizet a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásból 3,3% egészségbiztosítási járulék A 126/2007. évi salátatörvény 2008. évre vonatkozó módosítása alapján kell az Eho kötelezettséget teljesíteni, amiben az alábbi változás történt: 483. § E törvénynek az Eho. -t módosító rendelkezéseit a 2008. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségre kell alkalmazni. A 2007. december 31-ét követően kifizetett osztalékra a kifizetés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Tehát a 2008-ban történő kifizetéseknél - függetlenül, hogy az melyik évi osztalékot tartalmazza- a kifizetés évére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha a kifizetők a járulékköteles jövedelem után várhatóan megfizetik a 450 eFt-ot, ami évi 9 millió forint járulékköteles jövedelmet jelent, akkor fölötte már nem kell a 14% Eho-t megfizetnie a magánszemélynek. Ne felejtsük el, hogy ebbe a „feltöltési” határba maga a 14% Eho is beleszámítandó. A magánszemélynek nyilatkoznia kell minden esetben a kifizető felé írásban az Eho levonással kapcsolatosan, annak levonásáról és leállításáról is. Esetleges túlvonás előfordulásakor a magánszemély a személyi jövedelemadó bevallásában kérheti azt vissza. Ez vonatkozik a május 20-ig az elmúlt évre vonatkozóan beadandó 0753 sz. személyi jövedelemadó bevallásokra is. Célszerű a nyilatkozatokra való tekintettel külön-külön kifizetni elkülönítve az Eho köteles és nem köteles osztalékokat. Egyébként az alábbi különadózó jövedelmek esetén kell a fenti Eho kötelezettséggel számolni: EHO tv. 3.§. (3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó18 19 a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §], b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §], c) 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §], d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §], e) ingatlan bérbeadásából [Szjatv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg20 után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet…… Forrás: Adószabászat
Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →
A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe, a kezdeti lépésektől (cégalapítás, székhely választás) a magyar adózás, adó rendszer, a pénzügy és számvitel gyakorlati oldalán át az adóváltozások nyomon követéséig. Legális adómegtakarítási tippek az adószakértő tolmácsolásában. |