A jog ne legyen a napi politika eszköze
A Köves Clifford Chance Ügyvédi Iroda fennállásának 15 éves jubileuma alkalmából kerekasztal-beszélgetést rendezett Magyarország 13 vezető jogászának részvételével. A szakemberek, akik aktív részesei voltak az elmúlt 15 év jogrendszert érintő változásainak, fontos megállapításokat tettek a szakma átalakulásáról, a pénzügyi válság hatásairól, a privatizációról, a korrupcióról és a jogász-utánpótlásról.
Az este folyamán elsőként a pénzügyi válság hatásairól, annak jogi következményeiről és szakmai kihívásairól beszélgettek a szakértők. Véleményük szerint a mostani helyzetben bizonyos jogi területek hangsúlya, például a csőd-átszervezési tranzakciók, a peres tranzakciók, a kényszereladások vagy a munkajog megerősödik. Több peres ügyre lehet számítani, mert várhatóan több cégnél fizetési problémák jelentkeznek. Ez egyrészről több munkát, több kihívást jelent a szakma számára, másfelől a kisebb ügyvédi irodákat rosszul érintheti ez az átalakulás.
A magyar ügyvédség 90 százaléka ugyanis egyéni praxisokhoz kötődik; a közterhek, beszerzések, alkalmazottak megtarthatósága jelentősen érintheti ezeket a kisebb vállalkozásokat. A lakossági szegmensben dolgozók esetében például az árrugalmasság fog érvényesülni, a jogi kiadásokat mérsékelni fogják az ügyfelek.
Tapasztalható olyan tendencia is, hogy vita esetén egyre kevésbé választják a peres eljárást a felek, ehelyett az alternatív vitarendezés mellett döntenek, mert a peres praxis költséges, hosszú, bizonytalan és sok buktatóval jár. Ez a helyzet kifejezetten a gazdasági területen teremthet új lehetőségeket a szakma számára.
A hazai és a nemzetközi ügyvédi gyakorlat összehasonlítása
A beszélgetés második részében a hazai és a nemzetközi ügyvédi gyakorlat különbözőségeit és hasonlóságait elemezték a résztvevők. Jelentős különbség tapasztalható az irodák létszámában és méretében - állítják a szakértők. Míg Amerikában vagy Nyugat-Európában nem ritka a több ezres fővel dolgozó vállalat, addig itthon a 2-3 fős praxis a jellemző, a 40-50 fős iroda már nagynak számít. Más a szakma társadalmi megítélése is tőlünk nyugatra. Ott általános a meggyőződés arról, hogy az ügyek jogi úton megoldhatók.
Magyarországon ezzel ellentétben az az általános vélekedése a szakmának és az embereknek, hogy a korábbinál rosszabb lett a helyzet. Nemcsak a magánszemélyek, de lassan már a vállalatok sem hisznek abban, hogy jogi úton érdemes rendezni ügyeiket. Jellemző, hogy az ügyfelek nem azért kérnek fel ügyvédeket, hogy jogilag megoldják problémájukat, hanem éppen azért, hogy elkerüljék a jogi megoldást. A hazai ügyvédi gyakorlat pozitívumai és kihívásai A jogi szolgáltatások értékének megítélésében a jelenlevők szerint pozitív fejlődés tapasztalható. A gazdasági területen tevékenykedő ügyvédek szerepe, elismertsége erősödött, régiós szinten Magyarország kiemelkedik a jogi szolgáltatások területén. Vannak azonban nehézségek is, főként a jogalkotás tekintetében. Ma Magyarországon „reflex-jogalkotás” működik, mondták el a részvevők. Egy konkrét ügy kapcsán – amelyről a politika úgy érzi, hogy válaszolnia kell rá - azonnal törvényért kiált, és ez nem segíti a hosszú távú jogalkotást és szabályozást. A jogalkotás hiányosságai, és negatívumai mellett azonban nagy szükség lenne a jogalkalmazás színvonalának emelésére is. Kellenének olyan kiművelt, jól fizetett, megfelelő kiszolgáló apparátussal ellátott bírók, akik valóban függetlenek és képesek visszahatni a jogalkotásra. Olyan szakemberek, akik a jogszabályokat meg tudják tölteni belső bírói meggyőződéssel, és akik utat tudnak mutatni a jogkereső közönségnek: a gyakorló jogászoknak, a természetes személyeknek és a vállalatoknak egyaránt.
Privatizáció
A beszélgetés során a résztvevők elemezték azokat a folyamatokat, melyek az elmúlt 15 év alatt meghatározóan befolyásolták hazánk jelenlegi helyzetét. A privatizáció esetén egyetértettek abban, hogy az átalakítás szükséges volt, és a magyar példa nem volt rosszabb, mint a többi környező ország módszere. Itthon nagyrészt szakmai befektetők vettek részt a privatizációban, ami előnyösnek bizonyult, mert nem elsősorban piacot vettek a befektetők, hanem ténylegesen tovább folytatták az üzleti tevékenységet.
A privatizáció során a multinacionális vállalatoknak nyújtott kedvezményeket a szakértők szükséges megoldásnak értékelték, hiszen a kilencvenes évek elején az adókedvezmények nélkül valószínűleg nem lett volna elkerülhető az összeomlás. A magyar gyártók elvesztették a piacaikat, át kellett adni azoknak a termelést, akik képesek voltak annak fenntartására. A résztvevők szerint a privatizációban az igazi problémát nem az adókedvezmények, hanem az átláthatatlan tranzakciók és annak következményei jelentették.
Korrupció
A privatizációs ügyek mellett szó esett a korrupcióról is, amely a magyar ügyvédség számára komoly szakmai kihívást jelent. Meglátásuk szerint a szakma sokat tesz és tehet azért, hogy csökkenjen a korrupció Magyarországon.
Az elmúlt években például a Magyar Ügyvédi Kamara a közpénzfelhasználásokkal kapcsolatban számos javaslatot készített a korrupció szűkítésére, és ellehetetlenítésére. Szakmai szempontból példamutatással, neveléssel, a jogszabályok előkészítésével, a korrupcióval szembeni következetes és szakszerű fellépéssel, a fegyelmi bíráskodás alkalmazásával lehet tenni az ilyen esetek számának csökkentéséért.
A magyar jogászképzés helyzete
A szakma számára kiemelkedően fontos a jogász-utánpótlás kérdése – emelte ki Lakatos Péter, a Köves Clifford Chance vezetője -, hiszen az elkövetkező időszak, a piaci versenyhelyzet megköveteli ennek a területnek az átalakítását is. A résztvevők úgy látták, ma teljesen más a helyzet, mint 15 éve. Akkor alig lehetett angolul beszélő, képzett szakembert találni. A mai jelöltek többsége sokkal felkészültebb, több nyelvet beszél, hosszú időt töltenek külföldi egyetemeken, és ezeket a tapasztalatokat hatékonyan tudják felhasználni a gyakorlatban. Ugyanakkor az egyetemeken túlképzés van, az irodák 50-60 kitűnő jelentkező közül csupán 1-2 embert tudnak alkalmazni. Ezért a képzési rendszert a jövőben újra kell gondolni.
Richard Lock, a Köves Clifford Chance Ügyvédi Iroda partnere összegezve az elhangzottakat elmondta, hogy az elmúlt másfél évtizedben a nehézségek ellenére Magyarországon jelentős változások mentek végbe a jogrendszer és a jogi gyakorlat tekintetében. Összegzésként a résztvevők megállapították, hogy a következő 15 évben az kell, hogy legyen a legfontosabb közös cél, hogy a jog ne váljon a politika napi eszközévé, hanem a társadalmon alapvető hitének kifejeződése legyen a rendszer működésében. Mindez szakmailag kiérlelt, hosszú távú gondolkodás mentén kialakított, politikamentes jogalkotás és jogalkalmazás révén érhető el.
A kerekasztal-beszélgetésen részt vett: Bánáti János (Bánáti Ügyvédi Iroda), Burai-Kovács János (Burai-Kovács János és Partnerei Ügyvédi Iroda), Kajtár Géza (Martonyi és Kajtár Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda), Köves Péter (Köves Clifford Chance Ügyvédi Iroda), Lakatos Péter (Köves Clifford Chance Ügyvédi Iroda), Lengyel Zoltán (Morley Allen & Overy Iroda), Lock, Richard (Köves Clifford Chance Ügyvédi Iroda), Ormai Gabriella (CMS Cameron McKenna LLP), Réczicza István (Réczicza White & Case LLP), Réti László (Réti Antall és Madl Ügyvédi Iroda), Siegler Konrad (Weil, Gotschal & Manges LLP), Szamosi Katalin (SBG&K Ügyvédi Iroda), és Szecskay András (Szecskay Ügyvédi Iroda).
A beszélgetést Baló György vezette.
Forrás: Köves Clifford Chance
A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe, a kezdeti lépésektől (cégalapítás, székhely választás) a magyar adózás, adó rendszer, a pénzügy és számvitel gyakorlati oldalán át az adóváltozások nyomon követéséig. Legális adómegtakarítási tippek az adószakértő tolmácsolásában. |
