Szakképzési hozzájárulás, illetve munkaadói járulék alapjának változása

2009. január 1-jétől a szakképzési és munkaadói járulék alapja a Tbj. tv. rendelkezései alapján számított a kifizetőt terhelő társadalombiztosítási járulékának (29%) az alapja. A szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 2009. január elsejétől hatályos módosítása következtében a hozzájárulás fizetésére kötelezettek köre számottevően bővült a korábbiakhoz képest.

A társas vállalkozó utáni szakképzési hozzájárulás fizetése
A 2008. december 31-ig hatályos szabályok szerint a szakképzési hozzájárulás alapja – nem eva szerint adózók esetében – a számvitelről szóló törvényben (79.§ (2)) meghatározott bérköltség volt. Ebből következett, hogy a kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságoknak csak a tagok személyes közreműködésének ellenértékeként elszámolt tagi jövedelem után keletkezett szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségük, mivel ezek a kifizetések képezték csak esetükben a bérköltség részét.
A 2009. január elsejétől hatályos rendelkezések szerint a szakképzési hozzájárulás alapja már nem a számviteli törvény szerinti bérköltség, hanem a társadalombiztosítási járulék-alapja.
A Tbj. tv. 27.§-a szerint a társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a személyes közreműködésére tekintettel juttatott járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér kétszerese után köteles megfizetni a társadalombiztosítási járulékot. A minimálbér kétszeresét el nem érő tényleges jövedelem hiányában a ténylegesen felvett jövedelem, de legalább a minimálbér alapján kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Ebből következik, hogy a társas vállalkozó utáni szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség áll fenn a társadalombiztosítási járulékalap után, azaz alapesetben legalább a minimálbér kétszerese után, ennél alacsonyabb jövedelem esetében a ténylegesen felvett jövedelem alapulvételével, a minimálbért el nem érő tagi jövedelmeknél pedig legalább a minimálbérrel számolva.
 
A megbízási és a felhasználási szerződéshez kapcsolódó szakképzési hozzájárulás
A megbízási és a vállalkozási jellegű jogviszonyokból származó jövedelmeket a Számviteli törvény nem nevesítette a bérköltség részét képező jövedelemként, így ezek után a kifizetések után a kifizetőt nem terhelte szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség. Ez változott meg 2009. január elsejétől, mert ha a megbízási, illetve vállalkozási jellegű jogviszony alapján megállapított jövedelem egyben járulékalapot képező jövedelemnek is minősül, akkor szakképzési hozzájárulási kötelezettség is keletkezik.

Szerzői díjak után fizetendő szakképzési hozzájárulási kötelezettség.
A felhasználási szerződés alapján kifizetésre kerülő szerzői díjakat is érintik a 2009. évi szakképzési hozzájárulási módosulások. A felhasználási szerződés alapján a vagyoni jogok átruházásáért kifizetésre kerülő ellenérték továbbra is járulékmentességet élvez, így szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség sem kapcsolódik változatlanul hozzá.
A mű létrehozásához szükséges személyes munka ellenértéke  azonban – csakúgy, mint eddig – járulékalapot képező jövedelemnek minősül, ha eléri a kifizetést megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30%-át. Szakképzési hozzájárulási kötelezettsége nem keletkezett korábban a kifizetőnek, mivel a szerzői díj nem volt része a számviteli törvény szerinti  bérköltségnek.
2009. január elsejétől azonban a személyes munkáért kifizetésre kerülő, járulékalapot képező jövedelmek után nemcsak tb-járulék fizetési kötelezettség, de 1, 5%-os mértékű szakképzési hozzájárulási kötelezettsége is keletkezik a kifizetőnek.

Szakképzési hozzájárulás és a munkaadói járulék fizetésére kötelezettek köre
Nem változik alapvetően a kötelezettek köre, változatlanul nem kell szakképzési hozzájárulást fizetnie az egyéni vállalkozónak maga után. Munkaadói járulékot változatlanul csak a munkaviszonyban foglalkoztatottak után kell a munkaadónak fizetnie.
Csak a biztosítottak és a járulékalappal rendelkezők után kell a fenti közterheket megfizetni. Alkalmazni kell a főfoglalkozású társas vállalkozókra és az egyszerre többes biztosítási jogviszonyt létesítettekre is.
Nem kell alkalmazni az alábbi esetekben
•Borravaló után
•Tanulószerződés, hallgatói szerződésben meghatározott díjak
•Felszolgálási díj
•Szakmai gyakorlat díja
De alkalmazni kell az alábbiaknál
•Hallgatói munkaviszony munkaszerződés alapján
•Kiküldetési napidíj adóköteles hányada
•Lakhatási költségtérítés
•Adóköteles biztosítási díj
•Adóköteles természetbeni díj szja-val emelt összege
•Betegszabadság idejére járó távolléti díj
Személyi jövedelemadó mentes juttatások továbbra sem képeznek járulékalapot, így a szakképzési hozzájárulás és a munkaadói járuléknak sem alapjai:
•Iskolakezdési támogatás
•Adómentes üdülési csekk, üdültetés
•Helyi utazási bérlet
•Internethasználat átvállalt díja

Forrás:
Adószabászat
www.adoszabaszat.hu