A jövedelemadó alanya az – a törvény által nevesített – energiaellátó, ideértve az ilyen tevékenységet belföldön végző külföldi vállalkozót is. Fő szabály, hogy nem kell jövedelemadót fizetni az előtársasági adóévben. Azonban nem mentesül a jövedelemadó kötelezettség alól az előtársasági időszakról külön beszámoló készítésére nem kötelezett adóalany az első üzleti évében (amely az előtársasági időszakot is magában foglalja). Ebben az esetben az előtársasági időszakot is magában foglaló adóévről a ’29-es bevalláson kell a jövedelemadó kötelezettséget teljesíteni.
A jövedelemadó alapja az adózás előtti eredmény, melyet módosítani kell a Távhő. tv. szerinti korrekciós tételekkel. Ugyancsak módosítani kell az adóalapot – hasonlóan a társaságiadó törvény rendelkezéseihez – a kapcsolt vállalkozások szokásos piaci ártól eltérő ár alkalmazása esetén is. A korrigált adóalapnak a külföldön elért jövedelem nem része. Amennyiben az adóalany olyan tevékenységet is végez, mely alapján nem köteles jövedelemadó fizetésre, ez esetben az adóalapnak a főszabály szerint megállapított adóalap arányos része tekintendő. Az arányt a jövedelemadó köteles tevékenységek eredményének az adóalany összes eredményének százalékában (két tizedesjegyre) kell kiszámítani.
A jövedelemadó mértéke a pozitív adóalap 8 százaléka, mely a külföldön megfizetett adóból beszámított összeggel – feltéve, ha nemzetközi szerződés erről rendelkezik – csökkenthető.
A jövedelemadóra előleget fizetni nem kell.
Amennyiben az adózó adóévet megelőző adóévi árbevétele az 50 millió forintot meghaladta, akkor az adóévi várható jövedelemadó 90 százalékát az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig be kell vallania (a 01-es bevalláson) és meg kell fizetnie. Az éves tényleges adó és az előzőek szerint teljesített összeg különbözetét az adóbevallásban (a ’29-es bevallásban) kell elszámolni, melynek benyújtási határideje a társasági adóbevallással azonos, azaz a naptári évvel azonos adóév esetén az adóévet követő év május 31-e, a naptári évtől eltérő adóév esetén az adóév utolsó napját követő 150. nap.
Tekintettel a rendelkezés 2009. január 1-jei bevezetésére, az adót első ízben a 0929EUD sz. bevalláson kell szerepeltetni, melyet devizanem váltás esetén az áttérést követő 90. napon, míg a naptári évtől eltérő üzleti év választás esetén az üzleti év utolsó napját követő 150. napon kell benyújtani, illetve a 0971. sz. bevalláson kell bevallani az alábbi időpontok szerint, felszámolás elrendelése esetén a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, 45 napon belül, végelszámolás kezdetekor a végelszámolás kezdő időpontját követő 30. napon belül, végelszámolás befejezésekor a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben (150. nap, 2009. május 1-től 60. nap a 2009. január 1. napját követően induló végelszámolási eljárások esetén), felszámolás, vagy végelszámolás nélkül megszűnő adózó esetén a soronkívüli bevallást kiváltó eseményt követő 30 napon belül, átalakulás miatt megszűnő adózónál a megszűnést követő 90 napon belül.
Forrás
