Láthatatlan szolgáltatások a transzferárazásban

Habár az OECD irányelvek hetedik fejezete behatóan foglalkozik annak a kérdésnek a megválaszolásával, hogy mely esetekben történik csoporton belüli szolgáltatás-nyújtás, néhány ügylet még így is elkerüli a cégek és tapasztalt tanácsadóik figyel-mét.

A 18/2003 PM rendelet kimondja, hogy a „nyilvántartási kötelezettség az adózót kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződés alapján terheli, feltéve, hogy a szerződés alapján az adóévben teljesítés történt.” A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartás elkészítésének első lépéseként tehát ezeknek az ügyleteknek a feltárását végzi el minden adózó. A fent hivatkozott, el-lenőrzött ügyletek a kapcsolt felek kilétének felmérése után a számviteli nyilvántartásokból szűrhetők le leggyorsabban, hiszen itt minden tárgyévi teljesítéssel kiállított és beérkezett számla rögzítésre kerül. A tapasztalt tanácsadó mindezt kiegészíti néhány, a társaság finanszírozására, valamint különleges, csoporton belüli szolgáltatásnyújtásra, ingyenes átadásra vonatkozó rutinkérdéssel, és ezzel befe-jezettnek tekinti az ügyletek körnek felmérését.
Mindez azonban sok esetben nem elég. Azok az ingyenesen nyújtott szolgáltatások, amelyek megvalósulásának nincs kézzelfogható nyoma a legtöbb esetben a jóhiszemű adózónak sem jutnak eszébe, ami jelentős adókockázatot hordoz magában.

Kezességvállalás, avagy az állatorvosi ló esete

Az ingyenesen nyújtott szolgáltatásokról az adózásban jártas szakembernek elsőként az internet-, telefon- és ingatlanhasználat jut eszébe, mint sokszor látott kockázati tényező. Ezek mellett számos olyan szolgáltatás is létezik, amelyek hasonló, vagy nagyobb veszélyt hordoznak magukban, csak a társaság működésében jártas ember előtt nem jelennek meg közvetlenül. Ilyen szolgáltatás például a kezességvállalás.
Azokban az esetekben, amikor egy multinacionális vállalatcsoport magyarországi csoporttagja bankhitellel finanszírozza eszközeit, fedezetként – vagy kiegészítő fedezetként – sok esetben anyavállalata készfizető kezessége áll. Annak eldöntésében, hogy a kezességvállalás szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, az OECD irányelvek idevonatkozó rendelkezései szolgálhatnak támaszul. A transzferár irány-elvek szerint az,
„…hogy történik-e csoporton belüli szolgáltatásnyújtás, amikor egy csoporttag, vagy csoporttagok számára egy másik csoporttag valamilyen tevékenységet végez, attól függ, hogy a tevékenység jelent-e az adott csoporttagnak olyan gazdasági vagy kereskedelmi értéket, amely révén javíthatja üzleti pozícióját.”

A kezességvállalás egyértelműen javítja a hitelfelvevő üzleti pozícióját, hiszen e fedezet nélkül vagy magasabb kamatterhek mellett jutna finanszírozási forrás-hoz, vagy hitelképtelen lenne. Ezt támasztja alá az OECD irányelv következő mondata is, amely szerint az üzleti pozíció javulásának kérdése

„…úgy dönthető el, hogy megvizsgáljuk, vajon hasonló körülmények között egy független vállalkozás hajlandó lett volna-e fizetni a tevékenysé-gért, ha azt számára egy független vállalkozás végezte volna el.”
A hitelképtelen, vagy magas költségekkel finanszírozható cégek mindaddig hajlan-dóak lennének egy független cégnek fizetni a kezességvállalásért, amíg ennek költ-sége alacsonyabb a finanszírozási terhekben e fedezettel elért megtakarításnál.
Mindezek alapján kimondható, hogy a csoporton belüli kezességvállalás – ami mindössze egy független féllel megkötött hitelszerződésben jelenik meg – szolgáltatásnyújtásnak minősül, így transzferárazási szempontból releváns ügylet.

A láthatatlan szolgáltatások kockázatai

A fent bemutatott, ingyenesen nyújtott szolgáltatások ugyanazokat a transzferárak-hoz kötődő kockázatokat hordozzák magukban, mint bármely más ellenőrzött ügy-let. A kapcsolódó transzferár-nyilvántartás készítésének elmulasztása mindkét szolgáltatásban résztvevő fél esetében magával vonja a 2 millió forintos mulasztás bírság kiszabását, valamint az adóhatóságnak lehetősége nyílik az elsődleges (adó-alap)módosításra, ami – példánkban a kezességvállalónál – adóhiányt jelent. Emellett nem szabad elfeledkezni arról, hogy az ingyenesen nyújtott szolgáltatás piaci értéke függetlenül a transzferárakhoz kapcsolódó korrekciótól adóalap növelő tétel, ami azonnal megduplázza a megállapítható adóbírság és késedelmi pótlék alapját.

A láthatatlan szolgáltatások feltárása, kezelése

Az ingyenesen nyújtott, transzferáras kockázatokat magukban hordozó szolgáltatások feltárása nem hétköznapi feladat. A vizsgált szervezet, sok esetben teljes cégcsoportok működését kell áttekinteni és megérteni ahhoz, hogy e nehezen felismerhető ügyletek előkerüljenek. Véleményem szerint a kockázatok feltárásában fontos szerep jut a tanácsadóknak, akik nem csak, mint a területet mélységében ismerő tapasztalt szakemberek, de mint független, harmadik fél is segítenek e tranzakciók feltárásában, megítélésében.

Forrás
Kerényi Máté Fülöp
Kolchis Kft.