A munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalap alapulvételével 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni.
Munkaviszony alatt nem csak a Munka Törvénykönyvéről szóló 2002. évi XXII. törvény (Mt.) hatálya alá tartozó jogviszonyt értjük, hanem az Flt. 58. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott munkaviszonynak minősülő jogviszonyokat is. Az Flt. 58. §-a (9) bekezdésének b) pontja értelmében az Flt. alkalmazásában munkaviszonyon az EGT tagállamaiban hatályos jogszabályok szerinti megfelelő jogviszonyokat is érteni kell.

Munkaviszony:
•a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony,
•közszolgálati jogviszony,
•közalkalmazotti jogviszony,
•bírósági és igazságügyi, valamint az ügyészségi szolgálati viszony,
•a biztosított bedolgozói - és 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony,
•a hivatásos nevelőszülői jogviszony,
•a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya - ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját -,
•a fegyveres erők és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonya.

A bedolgozók foglalkoztatásáról a 24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet rendelkezik.
Bedolgozói jogviszony olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a teljesítménykövetelmény munkanorma formájában, illetőleg más mennyiségi vagy minőségi mutatókkal meghatározható.
A bedolgozói jogviszony a foglalkoztató és a bedolgozó közötti megállapodás alapján jön létre, melyet írásba kell foglalni. A megállapodásban meg kell határozni a bedolgozó által végezhető tevékenységet, a munkavégzés helyét, valamint a költségtérítés módját, illetve mértékét. Eltérő megállapodás hiányában a bedolgozói jogviszony határozatlan időtartamra jön létre. A határozott időtartamú bedolgozói jogviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni.

A megállapodást legalább olyan mennyiségű munkára kell megkötni, amelynek elvégzése esetén a bedolgozó havi díjazása eléri a minimálbér 30 százalékát. Ha a foglalkoztató a meghatározott mennyiségű munkával nem tudja a bedolgozót ellátni, akkor a megállapodás szerinti fix összeg, de legalább a minimálbér 30 százalékát elérő díjazás jár a bedolgozónak.
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 56. § (2) bekezdése értelmében, amennyiben a tag és a szövetkezet munkaszerződést köt, a munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni.
A munkaviszonnyal esik egy tekintet alá a hivatásos nevelőszülői jogviszony is. A hivatásos nevelőszülőkre vonatkozó rendelkezéseket egyrészt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint a nevelőszülői jogviszonyt meghatározó 261/2002.(XII. 18.) Korm. rendelet tartalmazza.

A hivatásos nevelőszülői jogviszony a működtető és a hivatásos nevelőszülő, illetve a speciális hivatásos nevelőszülő (a továbbiakban együtt: hivatásos nevelőszülő) között jogokat és kötelezettségeket tartalmazó, írásba foglalt megállapodás alapján létrejövő foglalkoztatási jogviszony. A hivatásos nevelőszülőt végkielégítés illetheti meg (illetve betegszabadságra is jogosult lehet).
A hivatásos nevelőszülőt - a megállapodásban meghatározott - díjazás illeti meg.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni például a Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történik. Nem kell munkaadói járulékot fizetnie az egyéni vállalkozónak sem saját maga, sem a segítő családtagként foglalkoztatott közeli hozzátartozója után, de meg kell fizetnie a munkaviszony keretében foglalkoztatottak után.

Nem változott az sem, hogy a nyugellátás folyósítása mellett munkaviszonyban továbbfoglalkoztatott személyekkel összefüggésben a foglalkoztató köteles munkaadói járulékot fizetni. Továbbra is igaz, hogy egyidejűleg fennálló munkaviszonyok esetén a munkaadói járulékot minden jogviszonyban meg kell fizetni.

Forrás
APEH