Fokozottan ellenőrzi az adóhatóság az ingóságok értékesítését magánszemélyeknél, különös tekintettel annak internetes módját.
Szja.tv. 58.§ (2) „ Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke…… „

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 58.§.4-5. bekezdése szerint az ingó vagyontárgyak nem üzletszerű értékesítéséből származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék, de az ilyen címen megszerzett összes jövedelem után kiszámított adóból 50 ezer forintot nem kell megfizetnie a magánszemélynek. Azaz 200 ezer forint értékesítés még adómentes, csak a felette lévő jövedelem után kell adóznia a magánszemélynek.

Természetesen ebben az esetben is csak a tiszta jövedelemből kell kiindulni, azaz az ingó vagyontárgy elidegenítéséből származó bevétellel szemben a jövedelem kiszámításánál figyelembe lehet venni a beszerzésére, értékének növelésére fordított  és az eladásával kapcsolatosan felmerült igazolt kiadásokat is.  Ezen a hatóság jelen esetben is a számlát és az esetleges adás-vételi szerződést érti.

De az ellenőrzések folyamán elsősorban azt vizsgálja az adóhatóság, hogy a magánszemély ingó vagyontárgy értékesítése üzletszerűnek minősíthető-e.  Ezt a személyi jövedelemadón kívül az Áfa törvény is definiálja, természetesen mást jelent a személyiben és mást az általános forgalmi adóban. Alapfeltétel mindkét esetben, hogy rendszeresen, ellenérték fejében történjen az értékesítés.

Az Szja. tv szerint, ha nem lesz Áfa alany a magánszemély, vagy alanyi mentességet választ, akkor nem tekinti üzletszerűnek a tevékenységet. Ilyen esetben keletkezett jövedelme adókötelezettségét az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie. 10 százalékos költséghányad vagy tételes költségelszámolás választási lehetőséggel.

Az Áfa tv.5.§ (1) bekezdése a fentieken kívül az alábbiakat határozza meg

(1)  Adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az érintett személy vagy szervezet jog- és cselekvőképességére személyes joga az irányadó, ha azonban személyes joga alapján nem lenne jog- és cselekvőképes, de a magyar jog alapján igen, akkor jog- és cselekvőképességét a magyar jog alapján kell elbírálni.

Tehát független a tevékenység helyétől és eredményességétől, így a magánszemély értékesítései gazdasági tevékenységnek minősülnek. Ilyenkor adóalanyként be kell jelentkeznie, és adókötelezettségét az általános szabályok szerint kell teljesítenie, akár alanyi mentesen is.

Adószámos magánszemélyként vagy esetleg egyéni vállalkozóként is működhet, azon belül természetesen áfa alanyként vagy átalányadózóként is, választása szerint.

Választását érdemes minden esetben szakemberrel körbejárni, hiszen magától a tevékenységtől, annak nagyságától és a magánszemély életkorától, biztosítási státuszától függően lehet csak érdemben dönteni. Ez a döntés határozza meg későbbi adó és járulékfizetési kötelezettségét, azaz tevékenysége eredményességét is.

Közkedveltté vált az internetes értékesítés különböző formái, mely esetekben az adóhatóság csak rálépve az értékesítés lapjaira, könnyen megállapíthatja az értékesítések gyakoriságát egy-egy magánszemély esetében.

Felhívjuk olvasóink figyelmét a fentiekre, kerüljük el az indokolatlanul fizetendő bírságok és adóhiányok megállapítását, amiből akár a jövedelmek megbecsüléséig is eljuthat az adóhatóság. Ezekből nagyon komoly adóhátralékok keletkezhetnek, s késedelmi kamatokkal ezek bizony igen komoly összegek lehetnek.

www.adoszabaszat.hu