A legnagyobb probléma a TJK-val kapcsolatosan az év elejétől kezdődően az, hogy teljesen bizonytalan helyzetbe hozta a vállalkozásokat. Idén, az év elejétől él az a szabály, hogy az egyéni vállalkozóknak és a személyesen közreműködő tagoknak – kivételekkel – nem a minimálbér duplája után kell, hanem a tevékenységük piaci értéke után kell adózniuk és a járulékot megfizetniük. De a munkavégzés piaci értékének a megbecsléséhez kezelhető szamárvezetőt nem mellékelt a törvény - amin a háromfajta megállapítási módszer sem segít - s nem állapítható meg, hogy mit kell tekinteni adó-és járulékalapnak.

Korábban ennek alapján helyezte hatályon kívül az Alkotmánybíróság (AB) az ingatlanok vonatkozásában a vagyonadó törvényt is, hiszen ott is teljes bizonytalanságot okozott az ingatlanok értékének megbecsülése.

Jelen esetben nem volt következetes az AB, hiszen ez a jogbizonytalanság úgy kötelezi a vállalkozásokat adó- és járulékfizetésre, hogy ez számtalan büntetési lehetőséget is rejt magában.

A törvény homályos fogalmazása miatt ezzel az új „elvárt” jövedelemmel kapcsolatosan a szakma és más alkotmánybírósági beadványok születtek, aminek nem adott teret jelen esetben az AB.

Nem úgy tűnik, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium fontolgatná a TJK visszavonását, bár a törvény fogalmazása szerint a tevékenységre jellemző kereset utáni közterheket havi átlagban kell éves szinten megfizetni, így maradt még néhány hónapunk a fontolgatásra.

Reménykedhetünk abban, hogy talán az alkotmánybírák is lehetnek valahol érdekeltek ebben, következesek lesznek, s nem nézik el a jogszabályalkotók lazább fogalmazását most sem.

Forrás: www.adoszabaszat.hu