|
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény(a továbbiakban: Nftv.), illetve a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) hatályos rendelkezései szerint a képzőhelyek a duális képzés teljes idejére, vagyis a gyakorlati és elméleti szakaszra is fizetnek a hallgatónak hallgatói munkaszerződés alapján díjazást.
A képzési idő egészére vonatkozóan kifizetett díjazás mindezidáig nem volt adómentes, tekintettel arra, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) nem tartalmazott speciális rendelkezéseket a duális képzés vonatkozásában.
Így abban az esetben, ha a képzőhely a duális képzés teljes idejére fizetett díjazást a hallgatónak, annak az elméleti képzés idejére jutó része adókötelesnek minősült, mert az Szja. tv. 1. számú melléklet 4.12. pont 4.12.1. pontjának b) alpontja kifejezetten csak a Nftv. szerinti nappali tagozatos képzésben részt vevő hallgatók gyakorlati képzésének idejére kifizetett juttatás, díjazás havi minimálbért meg nem haladó részét mentesítette az adókötelezettség alól.
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 2016. június 16-i hatállyal módosította az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.12. pont 4.12.1. pontjának b) alpontját, mely alapján a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatókon kívül a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatók esetében is adómentesnek tekinthető a havonta a hónap első napján érvényes minimálbért meg nem haladó mértékig – a duális képzés elméleti és gyakorlati szakaszára – teljesített kifizetés.
Ez a módosítás az átmeneti rendelkezések alapján – annak érdekében, hogy a 2015-ben kialakított duális képzési rendszerben részt vevő hallgatókat a többségében elméleti képzést nyújtó felsőoktatási rendszerben tanulmányokat folytató hallgatókhoz képest ne érje hátrány – a 2015. szeptember 1-jét követően keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazható.
Ezen túlmenően a Módtv. módosította az Szja tv-nek egyes meghatározott juttatásokra és a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályait is így a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatók részére, az Szja tv-ben foglalt feltételek szerint nyújtott egyes juttatások (üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, Erzsébet-utalvány, valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás, csekély értékű ajándék) is béren kívüli juttatásnak, illetve egyes meghatározott juttatásnak minősülnek [Szja tv. 2016. június 16-ától hatályos 70. § (1a) bekezdése, 70. § (3) bekezdése, valamint a 71. § (2) bekezdés a) és b) pontja].
Az átmeneti rendelkezések alapján ezek a módosítások szintén alkalmazhatók a 2015. szeptember 1-jét követően keletkezett adókötelezettségek megállapítására is.
Forrás: NAV
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.
Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14. |
