Tájékoztató a jogdíjhoz kapcsolódó szabályok változásáról a társasági adóban Nyomtatás
2016. július 05. kedd, 00:00

2016. július 16-ai hatállyal módosultak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] jogdíjra vonatkozó előírásai, az OECD Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás [BEPS] Projektje által megfogalmazott kritériumok figyelembevételével. Az új szabályozás lényege (az adótervezési céllal történő nyereségáthelyezés megelőzése érdekében), hogy egy adott immateriális jószágra tekintettel jogdíj címén realizált nyereség csak olyan arányban jogosítson kedvezményre, amilyen arányban az adózó ezen immateriális jószág előállításához ténylegesen, saját maga hozzájárult.


A változások érintik 1. a jogdíj fogalmát [Tao. tv. 4. § 20. pont], 2. a jogdíjhoz kapcsolódó korrekciós tételeket [Tao. tv. 7. (1) bekezdés c), e), s) pont, (16) bekezdés, új (22)-(25) bekezdések, 8. § (1) bekezdés új c) pont, n) pont], illetve átmeneti szabályok egészítik ki mindezek alkalmazását.

1. A jogdíj definíciója

A fogalom-meghatározás legfőbb változását az adja, hogy a továbbiakban jogdíjnak bizonyos kizárólagos jogokhoz kapcsolódó eredmény minősül; vagyis már nem a bevételből, hanem a bevételek és költségek különbözetéből kell az adózóknak kiindulniuk az adóalap-korrekciós tételek megállapítása során. Az említett kizárólagos jogok:

a szabadalom,

a használatiminta-oltalom,

a növényfajta-oltalom,

a kiegészítő oltalmi tanúsítvány,

a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma,

a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver

hasznosítási engedélye, felhasználási engedélye, illetve

a ritka betegségek gyógyszerévé minősítés.

A fenti kizárólagos jogokból származó, továbbá az ezen jogok értékesítésén, apportálásán realizált eredmény, valamint a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból a kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó hányad minősül jogdíjnak a Tao. tv. alkalmazásában.

E fogalmi változással kapcsolatos pontosítás a bejelentett immateriális jószág definíciójában is átvezetésre került.

2. Adóalap-korrekciók

A Tao. tv. rendszerében a következő, adózás előtti eredményt csökkentő, illetve növelő tételek kapcsolódnak a jogdíjhoz, illetve az azokban bekövetkezett módosítások az alábbiak szerint emelhetők ki.

A csökkentő tételek:

a jogdíjra jogosító immateriális jószág értékesítéséből, apportként történő kivezetéséből származó nyereségnek a lekötött tartalékba helyezett összege (melynek szankciómentes feloldására az új szabályok szerint a korábbi három helyett már öt év áll rendelkezésre),

a bejelentett immateriális jószág értékesítéséből, apportként történő – egy éven túli – kivezetéséből származó nyereség,

a jogdíjból származó nyereség 50%-a, de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50%-a.

A növelő tételek:

új elem, hogy amennyiben a megelőző adóévben a jogdíjnyereség 50%-a miatti csökkentés alkalmazásra került, de az adóévben ugyanazon immateriális jószágon az adózó veszteséget realizált, akkor a veszteség 50%-a növeli az adóalapot;

a bejelentett immateriális jószág bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti elszámolást) következtében elszámolt veszteség.

A felsorolt adóalap-módosító tételek közös jellemzője az új szabályok értelmében, hogy azon – jogdíjra jogosító, illetve bejelentett – immateriális jószágok vonatkozásában,

amelyek szerzése, előállítása érdekében az adózó a kapcsolt vállalkozásától rendelt meg K+F szolgáltatást, vagy

amelyeket az adózó a kapcsolt vállalkozásától vásárolt (vett át),

a korrekciós tétel összegének legfeljebb a következők szerinti arányszámmal megállapított hányadát lehet, vagy kell figyelembe venni.

Az arányszám lényegében azt tükrözi, hogy az adózó mennyiben járult hozzá a kérdéses immateriális jószág előállításához, kifejlesztéséhez. A képlet a következő: az adózónál saját tevékenységi körben felmerült K+F közvetlen költségeket kell viszonyítani az összes K+F költséghez; az előbbi összegben tehát nem szerepelhetnek a kapcsolt vállalkozástól megrendelt K+F szolgáltatás költségei, illetve a vásárolt immateriális jószág(ok) bekerülési értéke, míg az utóbbi összegben igen. Az így megkapott arányszám legfeljebb 30%-kal növelhető, maximálisan a 100%-os arány eléréséig.

Amennyiben például egy immateriális jószág vonatkozásában az adózó saját K+F költségei 65 egységet képeznek, kapcsolt vállalkozásától pedig 35 egységben vett igénybe K+F szolgáltatást, úgy az arányszám első lépésként 65/100, azaz 65%, amely növelhető jelen esetben 95%-ig, vagyis például ezen immateriális jószágra tekintettel realizált jogdíj(nyereség) korrekciója 95%-os mértékben vehető igénybe.

Az adóalap-csökkentő tételek alkalmazása esetén az említett arányszámot az adózónak dokumentációval kell alátámasztania a Tao. tv. 7. § új (25) bekezdése értelmében.

Összefoglalva, az arányszámmal kapcsolatos módosulás azon adózókat érinti, amelyek a jogdíjra jogosító, vagy a bejelentett immateriális jószágra kapcsolt vállalkozásuk érintettségével tettek szert (megjegyzendő, hogy a telephely e rendelkezések alkalmazásában nem esik egy tekintet alá a kapcsolt vállalkozással). E körbe nem tartozó adózók arányosítási kötelezettség nélkül, teljes összegben vehetik figyelembe az immár eredmény alapú jogdíjhoz kapcsolódó kedvezményeket, illetve a növelő tételeknél is a teljes összeget kell alkalmazniuk.

3. Átmeneti szabályok

A 2016. július 16-ától hatályos normaszöveg szerinti előírások alkalmazhatóságára a Tao. tv.-be átmeneti rendelkezések [29/A. § (28)-(32) bekezdései] kerültek beiktatásra. Ezek lényege, hogy a módosult szabályozás a 2016. június 30-át követően szerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális jószágokra, illetve az ezen időpontot követően bejelentett immateriális jószágokra vonatkozik. A 2016. június 30-át megelőzően szerzett, előállított, illetve bejelentett immateriális jószágokra tehát a kedvezmények a „régi” szabályok szerint érvényesíthetők:

legfeljebb a 2021. június 30-ig lezáruló adóév végéig, amennyiben az adózó ezekre 2016. június 30-ig alkalmazott csökkentő tételt a Tao. tv. „régi” 7. § (1) bekezdés c), e) vagy s) pontja alapján; vagy a 2016. január 1-június 30. közötti időszakban jogosult lett volna erre;

utoljára a 2016. december 31-jével végződő adóévben, amennyiben az adott immateriális jószág 2016. január 1-június 30. közötti időszakban kapcsolt vállalkozástól került beszerzésre, és az átruházáskor a kapcsolt vállalkozást sem jogosította kedvezményre.

Forrás: NAV
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.