|
2016. augusztus 1-től változott a kiküldetés fogalma a személyi jövedelemadóban. Az új fogalommal kapcsolatosan számos jogértelmezési kérdés merült fel, amelyek szükségessé tették a fogalmi meghatározás pontosítását, kiegészítését.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 11. pontjának újabb módosítását 2016. augusztus 1-re visszamenőleges hatállyal hirdette ki az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (Módtv.).
A módosítás értelmében kiküldetésnek a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás minősül.
Az értelmező rendelkezés – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénnyel (új Mt.) összhangban – rögzíti azt is, hogy kiküldetésnek minősül különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés is.
Továbbra sem tekinthető azonban kiküldetésnek a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás. A fogalmi meghatározás szempontjából munkahelynek a munkáltató azon telephelye minősül, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi. Ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelyét kell munkahelynek tekinteni.
2017. január 1-étől módosul az Szja tv. 3. 10. pontja is. A hivatali, üzleti utazást értelmező rendelkezésben – az új Mt.-vel összhangban – a kirendelés helyett a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást nevesíti a törvény. Tekintettel arra, hogy ez a meghatározás munkajogi szempontból tartalmában azonos a korábban használatos „kirendelés” kifejezéssel, így a fogalom módosítása érdemi változást nem jelent.
A hivatali, üzleti utazás módosított fogalma – a kiküldetéshez hasonlóan – az Szja tv. 90. § (6) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés alapján a 2016. augusztus 1-étől keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazható.
A Módtv. alapján a saját tulajdonú személygépkocsi hivatalos, üzleti célú használata esetén elszámolható általános személygépkocsi-normaköltség 9 Ft/km-ről 15Ft/km-re emelkedik 2017. január 1-jétől.
A munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén költségtérítés címén - az Szja tv. 25. § (2) bekezdésének b) pontja alapján - „adómentesen” kifizethető összeg ugyancsak 15 Ft/km-re emelkedik 2017. január 1-től. (Ezt a módosítást a 2016. június 15-án kihirdetett LXV. törvény iktatta be.)
Az Szja tv. 26. § (1) bekezdése szerint a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozóan elszámolt, a következő év január 10-ig kifizetett bevételt (ideértve a munkáltató által kifizetett társadalombiztosítási ellátást is) az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni.
Az említett rendelkezés alapján a saját gépkocsi munkaviszony keretében történő 2016. évi hivatali, üzleti célú használatára, valamint a 2016. évi munkába járásra tekintettel 2017. január 10-ig kifizetett költségtérítések esetén (a 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően) kilométerenként 9 Ft számolható el adókötelezettség nélkül.
Az önálló és a nem munkaviszonyban folytatott nem önálló tevékenység (pl. személyes közreműködés) esetén viszont – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – a saját gépkocsi hivatali, üzleti célú használatára, illetve a kormányrendelet szerinti munkába járásra tekintettel 2017. január 1-ét követően kifizetett költségtérítéseknél kilométerenként 15 Ft fizethető ki „adómentesen” akkor is, ha az említett költségek 2016. évben merültek fel a magánszemélynél.
Forrás: NAV
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.
Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14. |
