NGM: Érdemes a katát és a kivát választani Nyomtatás
2017. február 24. péntek, 00:00

Megéri a kis- és középvállalkozásoknak a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) vagy a kisvállalati adót (kiva) választaniuk - hívta fel a figyelmet Izer Norbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján.


Felidézte, hogy 2017-ben a duplájára, 12 millió forintra emelkedett a kata bevételi határa. Az egyéni vállalkozók, önfoglalkoztató vállalkozások egy tételes adó befizetésével kiválthatják a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a járulékokat, a munkáltatót terhelő adókat, tehát a legtöbb fontos adónemet - hangsúlyozta.

A katát választók száma 30 ezerrel nőtt idén,  elérte a 189 ezret, de év közben is át lehet lépni - közölte.

Izer Norbert kiemelte: a kiva esetében az adókötelezettség meghatározása egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá vált, illetve kedvezőbb lett több részletszabály is. A vállalkozások 80 százaléka jobban járhat ezzel az adónemmel, mint a társasági adóval - jelezte.

A kivát választók száma megduplázódott, csaknem elérte a 13 ezret idén, és ennél az adónemnél is biztosított az év közbeni áttérés lehetősége - hívta fel a figyelmet.

A kata kapcsán a helyettes államtitkár felidézte, a kisadózók havi 50 ezer forint befizetésével eleget tesznek a legtöbb adózási kötelezettségüknek. A nem főállásban dolgozó kisadózóknak lehetőségük van 25 ezer forintos mértékkel adót fizetni.

Kiemelte azt is, hogy 75 ezer forintot fizethetnek be azok, akik szeretnének egy esetleges keresőképtelenség idejére vagy a nyugdíjra készülni, így meg tudják emelni a juttatási alapot, amit a táppénz vagy a nyugdíj számításakor figyelembe vesznek.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a kata szabályozása rugalmassága miatt is kedvező. Példaként említette egyebek mellett, hogy ha a vállalkozó meghaladja az értékhatárt, akkor sem kell kilépni, a többlet utáni 40 százalékos adó megfizetésével a kata hatálya alatt lehet maradni. Emelkedett a kisadózókat megillető ellátások alapja is - tette hozzá.

A kivát érintő változások közül kiemelte, hogy az adókulcs 16-ról 14 százalékra csökkent idén.

Duplájára emelték a létszámhatárt, már 50 foglalkoztatottig választhatják a cégek ezt az adózási formát, illetve 500 millió forint árbevételig. A szabályozás itt is rugalmas, felmehet 100-ig is a munkavállalók száma és 1 milliárd forintig az árbevétel, akkor sem kell kilépni a kiva hatálya alól - mondta.

Izer Norbert felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes az érintett cégeknek átgondolni a kiva által nyújtott lehetőségeket. Ehhez az NGM is segítséget nyújt, a tárca honlapján elérhető kalkulátor megkönnyíti a számolást.

Forrás: Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.