Alkalmazható-e a kedvezményes áfa mérték a szolgáltató által a társszolgáltatónak ún. hálózati szerződés alapján nyújtott szolgáltatására? Nyomtatás
2017. március 20. hétfő, 00:00

[Áfa tv. 259. § 7/B. pontja, 3/A számú melléklet II. rész Szolgáltatások 3. pontja]

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 259. §-ának 2017. január 1-jétől hatályos 7/B. pontja értelmében az internet-hozzáférési szolgáltatás alatt a csomagkapcsolt módon felépülő, a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015/2120/EU európai parlament és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti internet-hozzáférési szolgáltatást kell érteni.


Az említett jogszabályhely értelmében internet-hozzáférési szolgáltatás alatt az olyan nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatást kell érteni, amely internet-csatlakozást és ezáltal lényegében az internet valamennyi végpontjával összekapcsolási lehetőséget biztosít, tekintet nélkül az alkalmazott hálózati technológiára és használt végberendezésre.

A hivatkozott definíció értelmezéséhez, tekintettel az ezen a területen is fennálló jogharmonizációs kötelezettségre, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) joggyakorlata nyújt segítséget.

A nyilvános (nyilvánosan elérhető) elektronikus hírközlési szolgáltatás és a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltató definícióit az Eht. ugyan nem tartalmazza, ugyanakkor az Eht. 188. §-ában foglalt egyéb definíciókból és az NMHH joggyakorlatából levezethető ezen fogalmak tartalma.

A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatást kiskereskedelmi (előfizetői) és nagykereskedelmi (szabályozási) szempontból el kell különíteni, mivel a kettő nem feltétlenül esik egybe. Nagykereskedelmi (szabályozási) oldalról minden olyan szolgáltatást nyilvánosként kell kezelni, amely lehetőséget ad a nyilvános hírközlő hálózat elérésre. A nyilvános elektronikus hírközlő hálózat fogalmát az Eht. 188. § 85. pontja tartalmazza: teljesen vagy elsősorban a nyilvánosan elérhető, a hálózati végpontok közötti információátvitelt támogató elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használt elektronikus hírközlő hálózat. Kiskereskedelmi (előfizetői) oldalról nézve ugyanakkor a nyilvános (nyilvánosan elérhető) szolgáltatás szűkebb ennél, kizárólag a bárki számára elérhető, rendelkezésre álló előfizetői elektronikus hírközlési szolgáltatásokat értjük rajta.

Az elektronikus hírközlési tevékenység elkülönítéséről, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatók számviteli nyilvántartásai elkülönített vezetésének részletes szabályairól szóló 19/2003. (XII.27.) IHM rendelet 2. § (1) bekezdésének d) pontja alapján kiskereskedelem a szolgáltató azon üzletága, amely mindazon tevékenységeket tartalmazza, melyek a szolgáltató által nyújtott előfizetői szolgáltatások előfizetőknek történő értékesítésével kapcsolatosak. Előfizetői szolgáltatás alatt az Eht. 188. §-ának 25. pontja értelmében a nyilvánosan elérhető, ezen törvény értelmében hálózati szolgáltatásnak nem minősülő elektronikus hírközlési szolgáltatást kell érteni. Mindebből következően az Eht. szerinti hálózati szolgáltatás nagykereskedelmi szolgáltatásnak minősül.

Tehát nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás alatt kiskereskedelmi értelemben az előfizetőknek nyújtott szolgáltatást, míg nagykereskedelmi értelemben véve a hálózati szolgáltatást kell érteni.

A fentiekből látható, hogy a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nagykereskedelmi és kiskereskedelmi szempontból eltérő tartalommal bír. Tekintettel az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) eredményei alapján a Kormány által végrehajtandó Digitális Jólét Programjáról szóló 2012/2015. (XII. 29.) Korm. határozat 2. pontjában foglalt jogalkotói szándékra, az internet-hozzáférési szolgáltatást az Áfa tv. alkalmazásában kiskereskedelmi szempontból kell értelmezni.

Következésképpen, amennyiben valamely szolgáltatás tartalmát tekintve nem felel meg a fentebb hivatkozott előfizetői szolgáltatásnak, az nem tekinthető az Áfa tv-ben foglalt meghatározás szerinti internet-hozzáférési szolgáltatásnak és így arra a kedvezményes áfa kulcs nem vonatkozhat. Így amennyiben egy szolgáltató kifejezetten nagykereskedelmi (az Eht. fogalomhasználata szerint hálózati) szerződés keretében teszi lehetővé egy társszolgáltató számára, hogy az előfizetői jogviszony keretében nyújtson internet-hozzáférési szolgáltatást, akkor ezen nagykereskedelmi (hálózati) jogviszonyban nyújtott szolgáltatás nem minősülhet az Áfa tv. értelmében vett internet-hozzáférési szolgáltatásnak, arra kedvezményes kulcs nem alkalmazható.

[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2160280071/2017., NGM Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály NGM/1068/2017., NGM/9147/2017]

Forrás: NAV

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.