Gyakori kérdések és válaszok a kedvezmények érvényesítése kapcsán Nyomtatás
2017. június 07. szerda, 00:00

Személyi kedvezmény

Súlyos fogyatékosságban szenvedő gyermek után a szülő érvényesítheti-e a súlyos fogyatékos kedvezményt?

Nem, a kedvezményt kizárólag a súlyos fogyatékosságban szenvedő magánszemély vonhatja le a saját összevont adóalapba tartozó jövedelme utáni adó összegéből.

A súlyos fogyatékosság kedvezményére 2013. óta folyamatosan fennálló betegség alapján  jogosult a magánszemély, de a 2016. évben csak 4 hónapot dolgozott. Ebben az esetben csak erre a négy hónapra vonatkozó kedvezmény összege érvényesíthető-e?

A súlyos fogyatékosság kedvezményének érvényesítése szempontjából jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyben a betegsége, súlyosan fogyatékos állapota orvosi igazolás, határozat alapján fennáll(t). Ennek értelmében a 2016. év teljes egészére (12 hónap) vonatkozó kedvezmény érvényesíthető legfeljebb az összevont adóalapjának adója összegéig. A kedvezmény érvényesítését tehát nem befolyásolja, hogy az adóévben hány hónapot dolgozott a magánszemély.

Milyen összegű kedvezményt fog érvényesíteni a munkáltatóm 2017-ben, ha jogosultként nyilatkoztam a személyi kedvezmény adóelőlegnél történő figyelembevételéről?


A munkáltató (kifizető) nyilatkozat alapján a levonandó adóelőleget havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel, azaz 2017-ben havi 6375 forinttal csökkenti. A személyi kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra való jogosultságról szóló határozat alapján lehet igénybe venni.

Első házasok kedvezménye

Az első házasok kedvezményét elveszíti-e a magánszemély, ha a házasságkötés hónapját követő 24 hónapon belül családi kedvezményre válik jogosulttá?

Egy visszamenőleges hatályú jogszabály-módosításnak köszönhetően megszűnt az a korlátozás, amely szerint korábban a kedvezmény érvényesítésének lehetőségét elveszítették azok a magánszemélyek, akik házasságkötésüket követően családi kedvezményre váltak jogosulttá. Ez a módosítás már a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetén alkalmazható, s azt eredményezi, hogy a 24 hónapos jogosultsági idő csak abban az esetben szakad meg, ha a házassági életközösség időközben felbomlik.

Hogyan érvényesíthető az első házasok kedvezménye visszamenőlegesen, ha azt a magánszemély korábban családi kedvezményre való jogosultság miatt veszítette el?

Mindazon magánszemélyek, akik a 2015. adóévben azért veszítették el az első házasok kedvezményére való jogosultságukat, mert magzatra vagy gyermekre tekintettel családi kedvezményre váltak jogosulttá, a kedvezményt a 2015. évi adóbevallásuk önellenőrzésével érvényesíthetik.

Azok a magánszemélyek, akiknek 2016-ban az adóelőleg-nyilatkozatnál nem érvényesítették tovább az első házasok kedvezményét, mert időközben családi kedvezményre váltak jogosulttá, a 2016. adóévről benyújtott személyi jövedelemadó bevallásukban, vagy adóbevallási tervezetük módosításával érvényesíthetik ezen kedvezményüket.

Év közben a feleség vette igénybe az első házasok a kedvezményét, év végén módosítani szeretnének ezen, a férj szeretné a bevallásában figyelembe venni azt. Lehetséges-e ez? Igen, az év végi bevallásban a kedvezményt eltérően vehetik figyelembe attól, mint ahogy azt az adóelőlegnél érvényesítették.

Családi kedvezmény

Családi kedvezmény érvényesítése esetén kötelező-e megadni a gyermekek adóazonosító jelét?

Az eltartottak (kedvezményezett eltartottak) adóazonosító jelét 2017. január 1-jét követően kötelező feltüntetni. Ezen időpontot követően mind a munkáltató/kifizető felé tett adóelőleg-nyilatkozaton, mind pedig a 16SZJA bevallás kitöltése során az eltartott (kedvezményezett eltartott) neve mellett természetes azonosítói helyett adóazonosító jelét kell szerepeltetni.

Érvényesíthető-e a családi kedvezmény azokra a hónapokra, amikor a szülőnek nem volt jövedelme?

A családi kedvezmény azokra a hónapokra érvényesíthető a bevallásban, amelyre tekintettel a szülő családi pótlékra jogosult volt, függetlenül attól, hogy volt-e minden hónapban adóköteles jövedelme.

Érvényesíthető-e a családi kedvezmény arra(azokra) a hónap(ok)ra, amelyre a családi pótlék folyósítását szüneteltették?

Ha a családi pótlékra való jogosultság fennállt, akkor függetlenül a családi pótlék tényleges folyósításától, érvényesíthető a családi kedvezmény.

Magzatra tekintettel megosztható-e a családi kedvezmény közös háztartásban élő élettársak között?

Élettársak között a magzatra tekintettel kizárólag az adóévet követően, az adóbevallásban osztható meg a családi kedvezmény.

Kell-e az adóelőleg-nyilatkozatot módosítani, ha magzatra tekintettel már érvényesített a magánszemély az adóévben kedvezményt, s a gyermek márciusban megszületik?

2017. január 1-jétől a családi kedvezmény jogosultjának nem szükséges új nyilatkozatot adnia a gyermek megszületését követően, ha már az adóévben a magzatra tekintettel kedvezményt érvényesített.

Eltartottnak minősül-e az első nappali alapképzésben részesülő, saját jövedelemmel nem rendelkező egyetemista?

Tekintettel arra, hogy utána már családi pótlék nem jár, azonban a családi pótlék összegénél számításba veszik, ezért eltartottnak minősül, tehát ha a háztartásban rajta kívül nevelnek még pl. 2 iskolás gyermeket, akkor utánuk a magasabb összegben (2*220 000,-Ft/hónap összegben) vehető igénybe a kedvezmény. Az egyetemista után családi kedvezmény nem jár.

Mi a különbség a közös érvényesítés és a megosztás között?

Közös érvényesítésről akkor beszélünk, ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott esetében többen is jogosultak (legjellemzőbb példa: édesanya és édesapa a közös háztartásban nevelt gyermekre tekintettel), akkor a jogosultak közösen is igénybe vehetik, akár év közben az adóelőleg megállapítás során is, döntésük szerinti arányban.

Megosztás: a jogosult a vele közös háztartásban élő jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával megoszthatja a neki járó kedvezményt. Ezt év közben az adóelőleg megállapítás során nem lehet, csak adóévet követően: a bevallásban.

Hogyan érvényesíthető a kedvezmény, ha a válás során az édesanyánál marad a gyermek, és az anyának új élettársa van? Mely hónapok tekintetében alkalmazható az új párjával megosztás?

Közös érvényesítés az édesapával a válás hónapjáig lehetséges (feltéve, hogy a válásig közös háztartásban nevelik a gyermeket).

Ilyenkor a megosztás a jogosultnak nem minősülő élettárssal lehetséges azon hónapok tekintetében, amikor csak egy jogosult van! Így tekintettel arra, hogy a válásig 2 jogosultról beszélünk, függetlenül attól, hogy a házastársak által történt-e közös érvényesítés vagy sem, ezen hónapok tekintetében nem lehet megosztást alkalmazni.

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján megosztani csak a közös háztartásban élő élettárssal, jogosultnak nem minősülő házastárssal lehet. A közös háztartásban élés feltételének a bevallás benyújtásakor kell megfelelni.

Jelen példában, ha az anya az új élettársával még együtt él a bevallás benyújtásakor, alkalmazhatja a megosztást azokra a hónapokra, amelyekben a gyermekek apja már nem volt jogosult a kedvezményre. A megosztás feltétele, hogy az anya nem kérte az egyedülállók családi pótlékát!

Azon hónapok tekintetében, amelyekre az édesanya igénybe vette a gyermeket egyedül nevelők emelt összegű családi pótlékát a megosztás nem érvényesíthető. Ezt a feltételt a jogosultsági hónapok tekintetében szükséges vizsgálni, nem elegendő, ha a bevallás benyújtásakor már nem történik emelt összegű igénybevétel.

Milyen adóalap csökkenthető családi kedvezmény címén?

Az összevont adóalapot lehet a kedvezménnyel csökkenteni, a külön adózó jövedelmek adóalapját nem. Mindez azt jelenti, hogy az önálló, nem önálló illetve egyéb jövedelmek adóalapja csökkenthető, azonban a külön adózó jövedelmek, mint például az ingatlanértékesítésből származó jövedelmek, vagy tőkejövedelmek adóalapja nem csökkenthető.

Hogyan érvényesíthető a családi kedvezmény abban a családban, ahol a szülők egy egyetemista gyereket és egy tartósan beteg gyereket nevelnek. A tartósan beteg gyerek után emelt összegű családi pótlékot állapítanak meg, melynek összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

2016-ban ebben esetben az egyetemista gyermek nem minősült eltartottnak, hiszen őt az emelt összegű családi pótlék megállapításakor nem vették figyelembe. Azonban a jogszabály-módosításnak köszönhetően 2017-től már – függetlenül attól, hogy az emelt összegű családi pótlék megállapításakor továbbra sem veszik őt figyelembe – az egyetemista is eltartottnak minősül, azaz a családban az eltartottak száma két fő. Erre tekintettel az emelt összegű családi pótlékban részesülő személy után havi 100 ezer forint családi kedvezményt érvényesíthet a szülő.

Ugyanez a helyzet, ha a nappali tagozatos egyetemista fiú mellett az apa húga éla családban, aki rokkantsági járadékot kap. A rokkantsági járadékban részesülő személy után a testvére (az apa) veszi igénybe a családi kedvezményt.

2016-ban az apa nem vehette figyelembe eltartottként az egyetemista gyermekét, így az eltartottak száma egy fő volt. 2017-től a rokkantsági járadékban részesülő személy után azonban havi 100 ezer forint családi kedvezményt érvényesíthet az apa.

Kizárólag ingatlan bérbeadásából származó jövedelmem keletkezett. Igénybe vehetem a családi adókedvezményt ebből a jövedelemből is?

Igen, mert a családi adókedvezmény összevont adóalapot csökkentő kedvezmény, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem pedig, mint önálló tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalap részeként adóköteles. Így nincs akadálya annak, hogy az ebből származó jövedelem adóalapja terhére családi adókedvezményt érvényesítsen.

Megszüntettem az önkéntes nyugdíjpénztári tagságomat. A felvett összeg egyéb jövedelemnek minősül a kifizetői igazolás szerint. Érvényesíthetem-e erre a jövedelemre is családi kedvezményt?

A családi kedvezmény a magánszemély összevont adóalapját csökkentő kedvezmény. Az egyéb jövedelem az összevont adóalap részét képezi, ezért családi kedvezmény e jövedelem után érvényesíthető.

Az elvált szülők a felváltva gondozott gyermekük után 50-50 százalékban jogosultak családi pótlékra. Hogyan érvényesíthetik 2017-ben a családi kedvezményt?Az apa újonnan kötött házasságában született még két gyermek. Az anya egyedülállóként neveli a felváltva gondozott gyermekét.

A felváltva gondozott gyermek mindkét félnél kedvezményezett eltartottnak minősül, és az egyes családokban lévő eltartotti létszámra meghatározott, a felváltva gondozott gyermekek után járó családi kedvezmény 50 százaléka vehető igénybe utána.

Az apa családjában 3 kedvezményezett eltartott van, ezért ő a magasabb mértékű (220 000 forintos) kedvezményt veheti figyelembe a családi kedvezmény érvényesítésénél. Az apa a házastársával közösen jogosultsági hónaponként (2 × 220 000) + (220 000 × 0,5) = 550 000 forint családi kedvezményt érvényesíthet. Az anya pedig a felváltva gondozott, kedvezményezett eltartottnak minősülő gyermeke után (66 670 × 0,5) = 33 335 forint családi kedvezmény érvényesítésére jogosult havonta.

***

Mind az első házas kedvezmény, mind a családi kedvezmény érvényesítésekor a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Béktv.) 3. § (1) bekezdése alapján a házastársakra vonatkozó rendelkezéseket a bejegyzett élettársakra is alkalmazni kell, ezért a házastárs kifejezés alatt a továbbiakban a bejegyzett élettársat is érteni kell.

Forrás: NAV

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.