A veszteségleírás 50 százalékos korlátja[Tao. tv. 17. § (2), (3) bekezdés] Nyomtatás
2017. június 26. hétfő, 00:00

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] 2012. január 1-jétől hatályos 17. § (2) bekezdése szerint: „A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.” E rendelkezést – tekintettel arra, hogy a 2004. előtt keletkezett, elhatárolt veszteség felhasználására átmeneti előírások [Tao. tv. 29. § (2) bekezdés, 29/C. § (8) bekezdés, 29/F. § (2) bekezdés] vonatkoznak – a 2004-től keletkezett és elhatárolt veszteségre kell alkalmazni. Ez azt jelenti, ha az adózó különböző adóévekben keletkezett, elhatárolt veszteségeket tart nyilván, akkor

a Tao. tv. 17. § (3) bekezdése alapján először a 2004. előtti adóévekben keletkezett, elhatárolt veszteséget kell felhasználnia,

a 2004-től keletkezett, elhatárolt veszteség felhasználásakor (az 50%-os korlát meghatározásához) az adóalap csak ez utóbbi veszteség leírását nem tartalmazhatja.

A jogelőd nélkül létrejött adózó veszteségleírására irányadó Tao. tv. 17. § (2) bekezdése 2004. január 1. napjától hatályát vesztette, így az abban foglaltak alkalmazására – a keletkezett veszteség adózás előtti eredmény csökkentésére való korlátlan felhasználásra – azon adózók jogosultak (figyelemmel az átmeneti rendelkezésekben foglaltakra) akik 1998-2003. között jogelőd nélkül alakultak, az addig keletkezett veszteségüket tekintve.


Például, ha az adózó 2012. adóévi adóalapja (veszteség leírása nélkül) 20 000 ezer forint, és a nyilvántartott, elhatárolt veszteségei:

a 2001. adóévben keletkezett 5 000 ezer forint,

a 2008. adóévben keletkezett 3 000 ezer forint,

a 2009. adóévben keletkezett 6 000 ezer forint,

akkor az adóalapja a következő lehet:

Megnevezés


Érték
Ezer forint

Adóalap (veszteség levonása előtt)


20 000

Csökkentő tétel átmeneti előírás alapján [29/F. § (2) bek.]


5 000

Korrigált adóalap


15 000

Adóalap 50 %-a


7 500

Csökkentő tétel [17. § (2) bek.] alapján


7 500*

Csökkentő tétel veszteségleírás címén (a bevallásban)


12 500

2012. adóévi adóalap (a bevallásban)


7 500

* A 2009. adóévi elhatárolt veszteségből [(3 000 ezer + 6 000 ezer) – 7 500 ezer] 1 500 ezer forint a továbbvihető összeg.

Forrás: NAV

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.