Tájékoztató az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény hivatásos sportolókat és edzőket érintő változásairól Nyomtatás
2017. július 06. csütörtök, 00:00

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény módosította az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) rendelkezéseit a hivatásos sportolókra és edzőkre vonatkozó bevételi értékhatár tekintetében.

Az Ekho tv. módosított 3. § (4) bekezdés d) pontja értelmében a hivatásos sportoló, illetve edző foglalkozást folytató magánszemély az eddigi 125 millió forint bevétele helyett már 250 millió forint bevételére alkalmazhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) szerinti adózást, amennyiben az adóévben legalább az éves minimálbért elérő nagyságú általános szabályok szerinti közterhet viselő jövedelmet szerez. Ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, az összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő.


Az Ekho tv. alkalmazásában

sportoló az a magánszemély, aki az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója,
edző az a magánszemély, aki az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya).

A 250 millió forint bevételi értékhatár a 2017. január 1-jétől megszerzett bevételekre alkalmazható.

Az ekho alapja a sportolói illetve edzői tevékenység bevétele, csökkentve – ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett – az általános forgalmi adóval. A magánszemélynek az ekhoalap összegéből általános esetben 15 százalék ekhot kell fizetnie.

Ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas (ebben az esetben nem feltétel a legalább 183 nap nyugdíjasként eltöltött idő), a fizetendő ekho mértéke 11,1 százalék.

A kifizetőt – főszabályként – az ekhoalap összege után 20 százalék ekho terheli, emellett ráhárul a magánszemély által fizetendő ekho levonásának, befizetésének és bevallásának kötelezettsége is.

A jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevétel után megfizetett ekho a személyi jövedelemadót, a Tbj.-ben meghatározott a biztosítottat terhelő járulékokat és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót váltja ki.

A magánszemélyt terhelő ekhoból az ekhoalap 9,5 százaléka személyi jövedelemadónak, 3,9 százaléka nyugdíjjáruléknak (kivéve, ha a magánszemély nyugdíjas), 1,6 százaléka természetbeni egészségbiztosítási járuléknak minősül. A fizetendő közterhek mértéke tehát kedvezően alakul például a munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetében fizetendő közterhekhez képest, mivel ilyen esetben a magánszemélynek a kifizetett munkabér után 15 százalék személyi jövedelemadót, 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás részletes szabályai az állami adó-és vámhatóság honlapján elérhető 7. számú információs füzetben olvashatók.

Forrás: NAV

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.