Tájékoztató az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény hivatásos sportolókat és edzőket érintő változásairól

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény módosította az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) rendelkezéseit a hivatásos sportolókra és edzőkre vonatkozó bevételi értékhatár tekintetében.

Az Ekho tv. módosított 3. § (4) bekezdés d) pontja értelmében a hivatásos sportoló, illetve edző foglalkozást folytató magánszemély az eddigi 125 millió forint bevétele helyett már 250 millió forint bevételére alkalmazhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) szerinti adózást, amennyiben az adóévben legalább az éves minimálbért elérő nagyságú általános szabályok szerinti közterhet viselő jövedelmet szerez. Ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, az összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő.

Az Ekho tv. alkalmazásában

sportoló az a magánszemély, aki az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója,
edző az a magánszemély, aki az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya).

A 250 millió forint bevételi értékhatár a 2017. január 1-jétől megszerzett bevételekre alkalmazható.

Az ekho alapja a sportolói illetve edzői tevékenység bevétele, csökkentve – ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett – az általános forgalmi adóval. A magánszemélynek az ekhoalap összegéből általános esetben 15 százalék ekhot kell fizetnie.

Ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas (ebben az esetben nem feltétel a legalább 183 nap nyugdíjasként eltöltött idő), a fizetendő ekho mértéke 11,1 százalék.

A kifizetőt – főszabályként – az ekhoalap összege után 20 százalék ekho terheli, emellett ráhárul a magánszemély által fizetendő ekho levonásának, befizetésének és bevallásának kötelezettsége is.

A jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevétel után megfizetett ekho a személyi jövedelemadót, a Tbj.-ben meghatározott a biztosítottat terhelő járulékokat és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót váltja ki.

A magánszemélyt terhelő ekhoból az ekhoalap 9,5 százaléka személyi jövedelemadónak, 3,9 százaléka nyugdíjjáruléknak (kivéve, ha a magánszemély nyugdíjas), 1,6 százaléka természetbeni egészségbiztosítási járuléknak minősül. A fizetendő közterhek mértéke tehát kedvezően alakul például a munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetében fizetendő közterhekhez képest, mivel ilyen esetben a magánszemélynek a kifizetett munkabér után 15 százalék személyi jövedelemadót, 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás részletes szabályai az állami adó-és vámhatóság honlapján elérhető 7. számú információs füzetben olvashatók.

Forrás: NAV

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.
A fentiekket egyetértek. Megerősítés