Tájékoztató a kisadózó vállalkozásokat érintő változásokról Nyomtatás
2017. július 12. szerda, 00:00

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény (Módosító tv.) több ponton módosította a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt (a továbbiakban: Katv.) .

Az adóalanyiság ismételt választása

A Katv. 6. §-a korábban úgy rendelkezett, hogy ha a Kata szerinti adóalanyiság megszűnt, az adóalanyiság a megszűnés évében és az azt követő 12 hónapban ismételten nem választható.  Ez lényegében azt jelenti, hogy ha egy vállalkozás Kata adóalanyisága 2016-ban megszűnt, akkor azt ismételten először 2018. januárjában választhatja, de csak 2018. februárjára vonatkozóan.


A Módosító tv. a kihirdetést követő naptól, azaz 2017. június 20. napjától akként módosította ezt a szabályt, hogy az adóalanyiság a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra nem választható. A kedvező módosítás a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az adózó Kata adóalanyisága 2017-ben megszűnik, akkor a Katv. szerinti adózási mód már 2019. januárjára ismételten választható.

Az adóalanyiság megszűnése

A Katv. 5. § (1) bekezdés j) pontja szerint eddig a Katv. hatálya alá tartozó adóalany adóalanyisága megszűnt az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladta a 100 ezer forintot.

A Módosító tv.  a kihirdetést követő 30. naptól, azaz 2017. július 19-i hatállyal úgy módosította a Katv. előbb ismertetett szakaszát, hogy nem szűnik meg a Katv. szerinti adóalanyiság, ha a kisadózó vállalkozás az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig (korábbi szóhasználattal: a jogerőre emelkedéséig) megfizeti az adótartozását és ennek tényét igazolja. Ez esetben az állami adóhatóság a tartozás megfizetésének igazolását követően visszavonja az adóalanyiság megszűnése tárgyában hozott határozatát.

Bevételi nyilatkozat

A Katv. 11. § (1) bekezdése eddig csak azt tartalmazta, hogy a kisadózó vállalkozás az adóévet követő év február 25-ig az állami adóhatóság által rendszeresített, papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott nyomtatványon (a ’KATA nyomtatványon) nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről.  A Módosító tv. alapján a nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. E rendelkezés a kihirdetést követő 30. naptól, vagyis 2017. július 19. napjától hatályos.

Támogatások bevételként történő figyelembevétele

2016. június 16-ától nem minősül a kisadózó vállalkozás bevételének a költségek fedezetére, vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatás összege.  E jogszabályhely hatálybalépésével párhuzamosan átmeneti szabály rendelkezett arról, hogy ez a módosítás a 2014. január 1-jét követően folyósított költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatások esetében is alkalmazható.

A Katv. 32/C. §-ának kihirdetést követő naptól, azaz 2017. június 20. napjától hatályos módosítása alapján a kedvező szabály már 2013. január 1. napjától (a Katv. hatályba lépésének napjától) is alkalmazható.

2018. január 1. napjától hatályos módosítás

A Katv. 2. § 8. pontja 2018. január 1. napjától egy i) ponttal bővül, amely értelmében nem minősül főállású kisadózónak az a kisadózó, aki „a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat”.

A módosítás alapján a fent említett tanulmányokat folytató kisadózónak az alacsonyabb összegű, havi 25 ezer forintos tételes adót kell majd fizetni a főállású kisadózók havi 50 ezer forint összegű tételes adója helyett.

Forrás: NAV

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.