A nagy cégek egy egész ország gazdaságát meg tudják húzni, ezért az államok célja, hogy ezeket a vállalatokat bevonzzák – monda Jánoskuti Levente, a McKinsey&Company partnere a Világgazdaság „Versenyképesség – Belföldi kereslet és/vagy export?” című konferenciáján.

Két év alatt ügyfeleink között megdupláztuk a kis- és közepes vállalkozások számát, ami nem véletlen, mert stratégiánkban kiemelt szerepet kap a kkv-finanszírozás – hangsúlyozta Urbán Zoltán, az EXIM vezérigazgatója a Világgazdaság „Versenyképesség – Belföldi kereslet és/vagy export?” című konferenciáján.

Az élelmezésbiztonsági célok megvalósítása a térségi mezőgazdasági fejlesztési projektek megerősítésén keresztül garantálható – emelte ki Tóth Katalin a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az ENSZ Dél- Dél Együttműködés (UNOSSC) mezőgazdasági fejlesztési és élelmiszer-biztonsági kezdeményezésének magas szintű találkozóján – tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel az FM Sajtóiroda.

Együttműködési megállapodást írt alá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke.

Az építőipar teljesítményének növelése érdekében együttműködési megállapodást írt alá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az Építőipari Ágazati Konzultáció első ülése után pénteken Budapesten.
Az aláírást követő sajtótájékoztatón a nemzetgazdasági miniszter bejelentette: decemberben 20 milliárd forintos kerettel pályázati lehetőséget nyitnak az építőipari vállalkozásoknak, amellyel technológiai, automatizálási eszközök beszerzését támogatják, segítve az ágazat szereplőinek a kapacitások bővítését és a technológiai váltást.

Sok cégvezető még csak nem is hallott róla, a legtöbben pedig még nem kezdték el a felkészülést az új európai adatvédelmi rendeletnek való megfelelésre.

Az európai társaságok több mint fele úgy gondolja, hogy a 2018. május 25-től életbe lépő európai adatvédelmi rendelet (GDPR) túl bonyolult a kis- és középvállalkozások (kkv) számára, ugyanakkor egyetért azzal, hogy fontos a személyes adatok védelmének hatékonyabb szabályozása. A megkérdezett középvállalatok 28 százaléka pedig egyáltalán nincs tisztában az új előírásokkal.

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások mindössze ötöde végez exporttevékenységet, és a külpiacra lépő új szereplők aránya is alacsony – derült ki a Budapest Bank 500 cég körében végzett kutatásából. Pedig a külföldi értékesítés jócskán növeli a bevételeket: a már exportálók forgalmának átlagosan egynegyede származik külpiaci tevékenységből.

Miközben a külföldi versenytársak jelenléte a hazai piacon fokozza a versenyt, a magyar cégek nagy része ezt mégsem próbálja határokon túli terjeszkedéssel kompenzálni. Elsősorban azért, mert úgy gondolják, hogy termékeik, szolgáltatásaik nem exportképesek, vagy mert túl kicsinek tartják magukat. Ugyanakkor a felmérés szerint nem a vállalkozások mérete a meghatározó a külföldi piacra történő kilépésben.
A megkérdezett cégek 19 százaléka lépett eddig külpiacokra, s ezek kétharmada már több mint egy évtizede, átlagosan 14 éve végez exporttevékenységet. A határokon túli piacok meghódítására ugyanakkor kevés vállalkozás készül: a megkérdezettek 4 százaléka mondta csak, hogy exporttevékenységbe fogna a következő három évben, miközben 77 százalékuk elzárkózik ettől.

Az Ipar 4.0 hatása a kkv-szektorra a V4-országokban című rendezvényen az ipartestület elnöke megjegyezte: a visegrádi országok kisvállalkozói nagy hátrányban vannak például a német és olasz társaikhoz képest, ahol a digitalizációban való jártasságban lényegesen előrébb járnak. A különbségek Németh László szerint elsősorban abból adódnak, hogy a két országban más a kamarai rendszer, az iparkamarák mellett kézműves kamarák is működnek, illetve jóval nagyobb hangsúlyt fordítanak a képzésekre.

Bár az „ingyenpénzzel” nem tudnak versenyezni, a tisztán eszközalapú finanszírozásnak nagy lehetőségei vannak az alacsony kamatkörnyezetben – nyilatkozta Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke.

Mennyiben nehezedett meg a lízingszakma élete a mostani alacsony kamatkörnyezetben?

A kormány Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiájának célja, hogy egészséges, kiváló minőségű, biztonságos termékek kerüljenek az asztalunkra, s ezek előállítása, kereskedelme, felhasználása, fogyasztása során a társadalom magas fokú tudatosságot és felelősséget tanúsítson - mondta beszédében Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a XII. Növényorvosi Napon, Gödöllőn – tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel az FM Sajtóiroda.

Egyelőre sokkal óvatosabban nyúlnak a kölcsönökhöz a vállalatok, mint a válság előtt, azonban félő, hogy átesnek a ló túloldalára.

A gyakorlat igazolta az elméletet: egy komoly, elhúzódó válság után nem ugyanarra a növekedési pályára állnak vissza az országok, mint korábban. A válság ugyanis nemcsak a jelenlegi, hanem a potenciális növekedést is visszahúzza a tartósan gyenge kereslettel – válaszolta a Világgazdaság hosszú távú fejlődést firtató kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője. Nem véletlenül próbálják minél tovább alacsonyan tartani a kamatokat a jegybankok, ettől a kereslet élénkítését, mesterséges inflációt, következésképp gazdasági és bérnövekedést várnak.