Mit érdemes tudni az Új Magyarország Fejlesztési Tervről? Nézőpontok forrásszerzéshez
Cikksorozatunk második részének középpontjában a II. Nemzeti Fejlesztési Terv, Az Új Magyarország Fejlesztési Terv, valamint a hozzájuk kapcsolódó Operatív Programok állnak. Megtudhatják, hogy – okulva az I. Nemzeti Fejlesztési Tervből – milyen olyan módosítások, változtatások történtek, melyekkel a már tapasztalt pályázóknak is szembe kell nézniük.
A II. Nemzeti Fejlesztési Terv: az "Új Magyarország Fejlesztési Terv" Az Európai Unió Strukturális- és Kohéziós Alapjaiból 2007-13 között hazánkba érkező fejlesztési források felhasználásának célját, feltételeit és elvárt eredményeit nemzeti szinten az Új Magyarország Fejlesztési Terv, ágazati és regionális szinten az un. Operatív Programok, a pályázati kiírások és kiemelt projektek szintjén pedig a 2 évre szóló Akciótervek tartalmazzák. A rendelkezésre álló források felhasználását meghatározó dokumentumok közül kizárólag az Európai Bizottság által jóváhagyott Új Magyarország Fejlesztési Terv tekinthető véglegesnek. Az Operatív Programról, az Akciótervről és a Kiemelt Projektekről a különböző szintű egyeztetések jelenleg is folynak.
Új Magyarország Fejlesztési Terv A Kormány a 2006. év során az EU elvárásoknak megfelelően, figyelembe véve az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban és Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazottakat, elkészítette az Új Magyarország Fejlesztési Tervet (ÚMFT), amelyet a társadalmi egyeztetést követően 1103/2006. (X.30.) Kormányrendeletével elfogadott, és 2006. november 28-án benyújtott az Európai Bizottságnak jóváhagyásra. Az Európai Bizottság kisebb módosításokkal 2007. május 9-én elfogadta az ÚMFT-t, ezzel elérhetővé vált a Strukturális Alapokból és Kohéziós Alapból 2007-13 között Magyarországra jutó mintegy 7000 milliárd Ft. (További, körülbelül 1 300 milliárd forintos támogatási keret áll majd rendelkezésre a következő hét évben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium gondozásában készült Új Magyarország Vidékfejlesztési Terven keresztül). Az Európai Bizottság által elfogadott ÚMFT forrásmegosztása a KMR-t érintően a benyújtotthoz képest megváltozott: a Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) keretösszege 12,6 Mrd forinttal1 csökkent, így a KMOP-ból az elkövetkezendő 7 évben várhatóan 467,7 Mrd forint támogatás hívható le. A KMOP-ból kivont forrás a Társadalmi Megújulás Operatív Program Közép-magyarországi prioritását növeli, és humán erőforrás fejlesztésre fordítható.
Operatív Programok Az ÚMFT célkitűzéseit a Kormány 15 Operatív Programban fogalmazta meg: Ezek közül 7 regionális és 8 ágazati operatív program készült el központi koordinációval.A Közép-Magyarországi Régióra, mint 2. célterületre jutó ERFA forrásokat a Közép-Magyarországi OP és az E-közigazgatás OP tartalmazza. A régió, ESZA forrást a Társadalmi megújulás OP-n és az Államreform OP-n, Kohéziós Alap forrást pedig a Közlekedés OP-n valamint a Környezet és Energia OP-n keresztül hívhat le pályázati úton vagy kiemelt projekteken keresztül. A Közép-Magyarországi Régióra jutó mintegy 470 Mrd Ft 50%-ának felhasználására az ágazatok, szaktárcák tehetnek javaslatot, a másik 50%-nyi forrás a régióból (Budapestről és Pest megyéből) érkező önkormányzati, vállalkozói és civil fejlesztési igények finanszírozására fordítható, egy- vagy kétfordulós pályázati rendszerben, illetve kiemelt projektek támogatásával. Az UMFT-ben megfogalmazott célok eléréséhez hat területre összpontosulnak a fejlesztési erőfeszítések. Ezen tematikus és területi megoszlás alapján létrejött területekhez tartozó célok konkrét megvalósítása érdekében átfogó, operatív programokat hoznak létre. 1. A gazdaság fejlesztése -Gazdaságfejlesztési OP (GOP) 2. A közlekedés fejlesztése –Közlekedési Infrastruktúra fejlesztése OP (KÖZOP) 3. A társadalom megújulása -Társadalmi Megújulás OP (TÁMOP) és Társadalmi Infrastruktúra OP (TIOP) 4. Környezet- és energiafejlesztés -Környezet- és Energiafejlesztési OP (KEOP) 5. Területfejlesztés -Nyugat-dunántúli Regionális OP -Közép-dunántúli Regionális OP -Dél-dunántúli Regionális OP -Észak-magyarországi Regionális OP -Észak-alföldi Regionális OP -Dél-alföldi Regionális OP -Közép-magyarországi Regionális OP -Európai Területi Együttműködések OP-k 6. Államreform -Közigazgatás Megújítása OP -Elektronikus Közigazgatás OP
Az 1-es, 2-es, 3-as, 4-es, és az 5-ös cél alá tartozó operatív programokra az országban való területi elhelyezkedésétől függetlenül bármely jogosult pályázhat, az 5-ös, - Területfejlesztés - alá tartozó regionális operatív programokra csak azon jogosultak, akik/amelyek az adott régióban laknak/működnek. A területfejlesztéssel kapcsolatos regionális operatív programok az adott régiók szükségletei, és lehetőségei szerint különböznek.
A főbb stratégiai irányvonalak a következők: Dél-Alföld: tudásipar, agrárium, turisztika (Szegeden "Biopolisz" - egészségipari, környezetipari, agrárgazdasági biotechnológia), Dél-Dunántúl: magas környezeti minőségű modellrégió (Pécsett "az életminőség pólusa" - kulturális és környezetipar), Észak-Alföld: a térség minőségi élet-, egészség- és rekreációs központja (Debrecenben "a tudás iparosítása" - gyógyszeripar, agrárinnováció), Észak-Magyarország: iparfejlesztés, szolgáltatások, turisztika (Miskolcon "Technopolis" - nanotechnológia, vegyipar, mechatronika, megújuló, alternatív energiák), Közép-Dunántúl: a kkv-kre alapozott, innováció-orientált gazdaság-fejlesztés (Székesfehérváron és Veszprémben logisztika, nano- és biotechnológia, műszaki informatika. Nyugat-Dunántúl: az észak-déli pannon gazdasági tengely fejlesztése (Győrött "Autopolis" - autóipar, gépgyártás, megújuló energiák), Közép-Magyarország: fő cél a térség versenyképességének és vonzerejének növelése.
A programok megvalósításáért felelős szervezetek un. akciótervet készítenek, amelyek még a pályázati kiírások előtt megjelennek. Ezek az akciótervek tartalmazni fogják az egyes támogatási területek lényegi pontjait, úgy mint a támogatási keretek, a támogatás minimális maximális összege, támogatható költségek, indikátorok stb.
Akciótervek Az Operatív Programok Európai Bizottság általi jóváhagyását követően a Kormány fogadja el az Operatív Programokat tovább részletező Akcióterveket. Az Akciótervek 2 évre rögzítik a felhasználható pénzügyi keretek nagyságrendjét, a felhasználás eljárásrendjét (egy- vagy kétfordulós pályázati eljárás, direkt finanszírozású nagy- ill. kiemelt projektek), a pályázati kiírások céljait, támogatási keretösszegeit, a támogatható tevékenységeket, a projekt kiválasztási szempontokat, az elvárt indikátormutatókat, stb. Az Akciótervben nevesítésre kerülnek a Kiemelt Projektek is. Az Akcióterveket 2 évente felülvizsgálják az azokat készítő és a lebonyolításban résztvevő közreműködő szervezetek, amelyek felhasználva az előző évi tapasztalatokat javasolhatják az Akciótervek elemeinek (pl:célok, támogatási keretek, támogatható tevékenységek, pályázati feltételek, stb.) módosítását.
Forrás: Árindex Kft.
Kérdése van a cikkhez? Írja meg a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre!
Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében? További cikkeket a témában a "Vezetői túlélőcsomag" rovatunkban olvashat →
A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe. Minden, ami egy vezető, cégvezető, ügyvezető igazgató életében nélkülözhetetlen: a vezetőképzés alapjai, a cégvezetés feladatai, a humánpolitika, a tőzsde, az irodavezetés – összefoglalva gyakorlatban használható ötletek a vezetői munka minden részletéhez. A Lépéselőny Virtuális Irodaház olyan, mint egy cégvezető képző, egy gyakorlati vezetőképzés a cégvezetés részére, hogyan foglalkozzon cégével, hogy hatékony legyen és több profitot termeljen. |