Infrastrukturális és gazdaságfejlesztési pályázatok Nyomtatás
2007. április 21. szombat, 19:26
65 milliárd kutatás-fejlesztésre és innovációra

Hazai kis-és középvállalkozások és egyetemi beruházások

ImageOktóber 17-én jelentek meg a kutatás-fejlesztésre és az innovációra összpontosító felsőoktatási infrastrukturális és gazdaságfejlesztési pályázatok. Az innováció erősítését célzó támogatás keretében 35 milliárd forint uniós forrásra pályázhatnak a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások, a felsőoktatás-fejlesztési pályázatok pedig az egyetemek beruházásait segítik elő 30 milliárdos kerettel.

 


Nemzetközi szintű eredményeink ellenére elmondható, hogy a hazai kutatás-fejlesztés egyelőre még messze elmarad az uniós átlagtól.
ImageMíg a 15 „régi” uniós tagállam 2004-ben a GDP-jének 1,92 százalékát fordította kutatás-fejlesztésre, addig ez az arány Magyarországon mindössze 0,89 százalék volt. Ráadásul Magyarországon a K+F-ráfordításoknak kevesebb mint egyharmadát finanszírozza az üzleti szféra, messze elmaradva az 55 százalékos uniós aránytól. A felmérések szerint tíz magyar vállalkozásból kilenc nem végez kutatás-fejlesztést, tízből nyolc pedig még csak újítást sem tudott felmutatni a cége működésében.

A kutatás-fejlesztés kiemelten támogatott területnek számított már az I. Nemzeti Fejlesztési Terv idején is: 2004 és 2006 között 742 pályázó nyert csaknem 33 milliárd forintnyi támogatást az ilyen irányú fejlesztésekre. A források kétharmadán mikro-, kis- és közepes vállalkozások osztoztak –jórészt a Közép-magyarországi, valamint – Szeged és Debrecen szerepének köszönhetően – a Dél-alföldi és az Észak-alföldi régióban.

Az innováció fokozottabb hangsúlyt kapott a 2007 és 2013 közötti időszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében: hét év alatt csaknem 230 milliárd forint európai uniós forrást nyerhetnek erre a célra a magyar pályázók. A következő másfél évben 34,6 milliárd forint válik elérhetővé elsősorban a kis- és közepes vállalkozások számára.

A gazdaságfejlesztési pályázati csomagban 3 kiírás – valamint azzal párhuzamosan tükörpályázatként a Közép-magyarországi régióban ugyancsak 3 kiírás – szolgálja ezt a célt. Az egyes pályázati konstrukciók pedig az ipari kutatástól a prototípus megvalósításán át egészen az új termék piaci bevezetéséig az innováció teljes folyamatához kínálnak európai uniós forrásokat.
ImageEnnek megfelelően piacorientált kutatás-fejlesztésre – és azon belül is a prototípusig tartó ipari kutatásokra és az alapvető kísérleti fejlesztésekre – a Közép-magyarországi régióban 2 milliárd, a hat másik régióban pedig összesen 7 milliárd forint a kizárólag mikro-, kis- és közepes vállalkozások által most megpályázható fejlesztési forrás, az elnyerhető támogatás összege pedig 50 és 300 millió forint közötti. Az egyetemek és kutatóhelyek, valamint az üzleti szféra együttműködését erősítendő e pályázatnál előírás, hogy a nyertes vállalkozás az elnyert támogatás egynegyedéből egyetemi vagy akadémiai kutatóhelyi kutatásokat rendeljen meg.
Az innovációs folyamat következő – már a piacra vitelről szóló – szakaszaként, a vállalati innováció támogatása címen a Közép-magyarországi régióban 3,6 milliárd, a hat másik régióban pedig összesen 14 milliárd forint az ugyancsak kizárólag mikro-, kis- és közepes vállalkozások által most megpályázható keret. Ezen a pályázaton 25–200 millió forint közötti összeget nyerhetnek el a vállalkozások többek között termék- szolgáltatás vagy technológiafejlesztésre, tesztelésére, próbaüzemére és a piaci megjelenéshez szükséges marketingtevékenységre.

ImageTermészetesen a kutatás-fejlesztés eredményességéhez elengedhetetlenek a jól működő kutatóközpontok, a jól felszerelt innovációs és technológiai parkok. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv kooperációs kutatóközpontok létrehozását segítő pályázatának folytatásaként a Közép-magyarországi régióban 2 milliárd, a hat másik régióban pedig összesen 6 milliárd forint uniós forrás fordítható kutatás-fejlesztési központok fejlesztésére. E pályázat alapvető célja, hogy megerősítse az egyetemek, kutatóhelyek és az üzleti szféra együttműködésére létrehozott és már eredményeket felmutatni képes, gazdasági társaságként működő, úgynevezett kooperációs kutatóközpontokat és regionális egyetemi tudásközpontokat. Ezeknek az együttműködése révén a felsőoktatásban keletkezett tudás megtermékenyítően hat az innovációs folyamatra, ezáltal a gazdaság versenyképességére. Az e társaságok által elnyerhető támogatás összege 400 millió és 1 milliárd forint között lehet.

Felsőoktatás-fejlesztés
ImageA felsőoktatási infrastruktúra fejlesztésére az elmúlt 17 évben 110 milliárd Ft-ot költött Magyarország. 2010 végéig most óriási összeget: csaknem 85 milliárd forint európai uniós forrást fordíthatunk ugyanerre. Mivel a keret legalább 75%-át a matematikai, műszaki és informatikai, illetve természettudományi területek fejlesztésére kell fordítani, így itt az infrastruktúra 80%-át modernizáljuk. A versenyképes magyar felsőoktatás érdekében ezen kívül a bolognai képzéshez kapcsolódó tananyag-fejlesztést, a tanárképzés megújítását vagy a kiemelkedő hallgatók és oktatók alkotótevékenységét lehetővé tevő pályázatok is megjelennek a közeljövőben. Mindezek eredményeként 2010-re 15%-kal nő a műszaki és természettudományos területeken tanuló hallgatók száma – ami megteremti magyar gazdaság versenyképességének alapfeltételét.
ImageEzt elősegítendő első lépésként a felsőoktatási infrastruktúra négy éves, 85 milliárd forintos keretéből ír most ki pályázatot 28 milliárd forintértékben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A Közép-magyarországi régióban ezt egészíti ki egy további 2 milliárd forintos keretösszegű felsőoktatás-fejlesztési pályázati csomag. Ennek keretében az oktatást, a kutatást, az innovációt szolgáló épületek, laboratóriumok, komplex hallgatói,- oktatói, -kutatói terek kialakítására és fejlesztésére, valamint a kutatást és az oktatást szolgáló informatikai, illetve info-kommunikációs fejlesztésekre pályázhatnak a felsőoktatási intézmények. Ezt a csomagot 2008 elején újabb 21,7 milliárd forintos pályázati keret egészíti ki.

A megjelent pályázatok letölthetőek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjáról.

Forrás: Árindex Kft.
Image


Kérdése van a cikkhez?
Írja meg a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mailcímre!

Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?

Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



A Lépéselőny Virtuális Irodaház üzleti közösség, az üzleti partner keresésre alkalmas cégtár, szakmai tudakozó. Legyen a célja új vevő szerzés, értékesítés – a Lépéselőnnyel a bevétel és a haszon nem marad el. A magyar gazdaság szereplői közti üzleti kommunikáció terepe. Minden, ami egy vezető, cégvezető, ügyvezető igazgató életében nélkülözhetetlen: a vezetőképzés alapjai, a cégvezetés feladatai, a humánpolitika, a tőzsde, az irodavezetés – összefoglalva gyakorlatban használható ötletek a vezetői munka minden részletéhez. A Lépéselőny Virtuális Irodaház olyan, mint egy cégvezető képző, egy gyakorlati vezetőképzés a cégvezetés részére, hogyan foglalkozzon cégével, hogy hatékony legyen és több profitot termeljen.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.