A zárt végű alapokat a futamidő alatti alacsonyabb likviditásuk miatt eleve azoknak szokták ajánlani, akik a lejáratig tudják tartani azokat, a tőzsdén ugyanis likviditásuk és áruk csekély.

Néha azonban, amint a közelmúlt példái mutatják, a hűség kifejezetten káros. Az egyik a nyílt végűből zárt végűvé alakult ingatlanalapok esete: aki véletlenül vagy szándékosan elmulasztotta áprilisig visszaváltani papírját, az most csak jóval alacsonyabb áron tudja értékesíteni. Az Európára a jegyenkénti nettó eszközérték alatt 12, a Raiffeisen papírjaira 22 százalékkal alacsonyabb áron voltak tegnap vételi ajánlatok, de az utolsó kötés Európára is 20 százalékkal az említett mutató alatt született. (A Raiffeisen ritka, B, C, D sorozatainál további 10-20 százalékkal alacsonyabbak a vételi ajánlatok.) A befektető kárát növeli a brókerjutalék is.

Egy másik alkalom a pénzvesztésre, ha valakinek olyan tőkevédett (garantált) befektetési jegye volt, amely lejárat helyett nyílt végűvé alakult (a további kamatadó-mentesség érdekében). Ezek egy része pénzpiaci alapként működött tovább, ezeket bármikor kedvező áron vissza lehet váltani. Ám azokban, amelyek az alapkezelő által megalkotott és a PSZÁF által engedélyezett újabb opciós konstrukcióval valamely piaci mutatótól függő hozammal működnek tovább, nem kellemes bent ragadni. Ha ugyanis az ügyfél lekési a visszaváltásra megnyitott 4-5 hetes ingyenes átmeneti időszakot, akkor utána durva visszaváltási jutalékokkal kell számoljon: a három százalék eléggé elterjedt, de akadhat ennél magasabb is. Ezenkívül az új opciós konstrukció elindulásánál gyakran 1-2 százalékos indulási költséget is az alapra terhelnek, ez árfolyamveszteségként szintén jelentkezik. Végül, sok nyílt végű tőkevédett alapnál már csak havonta kétszer teszik lehetővé a befektetési jegyek kifizetését, így az ügyfél nem várt kifizetési késedelemmel szembesülhet.

Az sem mindig jár túl jól, aki tőzsdén vásárolja a zárt végű alapok jegyeit, főleg ha kisebb tételekről van szó. A nyílt végűvé alakuló konstrukciókat ugyanis nem fizetik ki automatikusan, így vissza kell váltani a papírokat az anyabanki forgalmazónál, így rossz esetben négy műveletet is el kell végezni: számlát nyitni egy másik banknál; erre a számlára áttranszferálni a papírokat; visszaváltási megbízást adni rájuk; végül felvenni vagy átutalni a pénzt és esetleg megszüntetni a számlát. Mivel a modern számítógépek használata ellenére is 1-2 nap a transzfer és 1-2 nap az átutalás időigénye, a visszaváltás szintén nem azonnali, a művelet egy hétbe és jó pár munkaórába is beletelhet, nem beszélve a díjakról. A legnagyobbat persze mindig az bukja, aki a tőzsdén olcsón kénytelen megválni a papírjától.

(A szerző rendelkezik tőkevédett befektetési jegyekkel.)

Forrás:
Napi Gazdaság Online

www.napi.hu