Bővülnek az exportfinanszírozás lehetőségei |
2013. május 06. hétfő, 00:00 |
Az Eximbank jelentősen bővíteni kívánja az exportfinanszírozást, erre lehetőséget ad az, hogy a költségvetés által garantált, a Mehibbel közös forrásoldali keretét a tavalyi 320 milliárd forintról ez évre 1200 milliárd forintra növelték, míg a bank kereskedelmi és hitelfedezeti garanciakerete az előző évi 80 milliárd forintról az idén 350 milliárd forintra nőtt - mondta Nátrán Roland, az Eximbank vezérigazgatója Budapesten, egy szakmai fórumon. Nátrán Roland elmondta: napjainkban már elmondható, hogy a piacról szerzett forrásoknak köszönhetően nincsen likviditási korlátja az exportfinanszírozásnak, az Eximbank az igények szerint tud pénzösszegeket kihelyezni, elsősorban a kis- és közepes vállalkozásoknak a kivitel előmozdítására. Jelezte: mivel a piacról drágábban szerzik be a szükséges forrásokat, mint ahogy azt a magyar exportáló cégeknek kínálják, ezért az államtól kamatkiegyenlítési támogatást is kapnak. Ennek összege 2012-ben 6,5 milliárd forint volt, 2013-ban pedig 7 milliárd forintot ér el, de az idén már felülről nyitott ez az előirányzat. Az Eximbank 400 millió euró refinanszírozási keretről 13 kereskedelmi bankkal kötött már eddig együttműködési szerződést, de a pénzintézeti kör várhatóan bővülni fog, mivel az egyik program keretében felvették a kapcsolatot a kisebb pénzintézetekkel, így például takarékszövetkezetekkel is. Az Eximbank az idén új finanszírozási lehetőségekkel lépett a piacra, így a két éven túli keretszerződés már nemcsak euróban, hanem dollárban és forintban is megköthető. Emellett a külföldi működő tőke bejövetelének előmozdítására azt tervezik, hogy a külföldi cégek magyarországi beruházásait is segítik, illetve ezeknek a cégeknek a magyar beszállítóit is támogatnák kedvezményes kamatozású hitellel - tette hozzá Nátrán Roland. Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta: a Garantiqa üdvözli a jegybank növekedési hitelprogramját. Úgy vélik azonban, hogy a hitelprogram keretében tervezett, az ügyfél által fizetett 0,5 százalékos garanciadíjat csak úgy lehetne elérni, ha ahhoz még 0,75 százalékos állami garanciadíj-támogatást biztosítanának, a már működő Széchenyi Kártya program esetében alkalmazott módszer szerint. Búza Éva rámutatott: az elmúlt években a Garantiqa "masszívan veszteségessé vált", 2010-ben 6,7 milliárd forint, 2011-ben 3,5 milliárd forint, 2012-ben pedig 2,7 milliárd forint, azaz 3 év alatt együttesen közel 13 milliárd forint volt az elszenvedett veszteség. A vezérigazgató-helyettes szerint ez alapvetően két okra vezethető vissza: egyrészt a gazdasági válság hatására a bukási ráta a korábbi éveket jellemző 3 százalékról 6 százalék fölé nőtt, másrészt a megelőző években kialakult mintegy 85 milliárd forintra rúgó, saját kockázatú, tehát viszontgarancia nélküli kezességvállalás a múltbeli veszteségeken túl a jövőben is jelentős potenciális veszteségek forrása lehet a Garantiqánál. Búza Éva kiemelte: a garanciacég teljes kezességvállalása 2009-ben érte el csúcspontját, 504 milliárd forint garanciaállománnyal, a teljes portfolió az elmúlt évben - az előzetes számok tükrében - 387 milliárd forintra csökkent. A vezérigazgató-helyettes elmondta: a válság és az abból következő veszteségek miatt a Garantiqa tőkemegfelelési mutatója is jelentősen lecsökkent, a 2008-as 36,35 százalékról 2012-ben - az előzetes adtok szerint - 12,3 százalékra esett. Elképzelhető, hogy már az idei első félévben tőkeemelésre kerülhet sor a Garantiqánál - tette hozzá Búza Éva. Balássy László, az MKB Bank vezérigazgató-helyettese az MTI-nek elmondta: a magyarországi export 40 százalékát adó vállalati kör a bank ügyfélkörébe tartozik, ezen belül is német cégek jelentős része. Kiemelte: az MKB-nál új, növekedési stratégiát indítottak be, ennek egyik pilléreként tavaly ősszel elsőként kezdték el saját kkv-finanszírozási programjukat, amelyben 120 milliárd forint új hitelállomány középtávú kihelyezését célozták meg. Elmondta: a sikeres cégeknek vannak közös jellemző vonásaik, így a költségrugalmasság, például nagyon fontos számukra, hogy többcsatornás vevői vagy beszállítói körrel rendelkezzenek. Az MKB vezérigazgató-helyettese szerint azok a cégek tudnak talpon maradni és növekedni, amelyek úgy tudják megkülönböztetni magukat, hogy nem a luxus-, hanem erős középkategóriás szolgáltatásokkal dolgoznak. Forrás: MTI
|