Pályázati dömping zúdul az országra Nyomtatás
2015. október 08. csütörtök, 00:00

Évek óta várják a gazdasági élet szereplői, hogy ismét érezhető nagyságrendben nyíljanak meg előttük az Európai Unió fejlesztési forrásai. Az elmúlt két évet ugyanis a 2007–2013-as időszak lefutása és a 2014–2020-as programok tervezése vitte el. Pályázatok alig jelentek meg, de amelyek megjelentek sem hoztak érezhető könnyebbséget a gazdaságnak. Végre változik a helyzet, s ahogyan Maróczi Imre, a Pályázati Tanácsadók Országos Szövetségének (Pátosz) elnöke mondta a szervezet tegnapi konferenciáján: „Most indul a roham, amire évek óta várunk.".


Hogy mit jelent mindez számokban, arról Boór Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársa beszélt. Mint mondta, az egyik legfontosabb hír, hogy a kormány 74 milliárd forinttal megemelte a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) 2015. évi keretét, amely így 902 milliárd forintra nőtt. Miközben a programon belül az év eddigi időszakában 22 pályázati felhívás jelent meg 541 milliárd forintos pénzügyi kerettel, addig a következő három hónapban további harmincat hirdetnek meg. A tervek szerint 2017-ig a Ginop teljes, 2700 milliárd forintos támogatása megnyílik a pályázók előtt.

A Ginop módosítását több szempont is indokolta. Például hatalmas túljelentkezés volt a mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásbővítéséről szóló pályázatra, így a pénzügyi keretet megemelték, hogy a tartalmilag és formailag is megfelelő pályázatok megkaphassák a támogatást. De ahogyan Boór Tamás mondta, húszról negyvenmilliárd forintra nőtt a jelenleg is futó kis- és középvállalatok kapacitásbővítő beruházásainak támogatását szolgáló felhívás kerete.

Ugyanakkor Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-hez eljuttatott mai közleményében az okok között említi azt is, hogy mivel késik a pénzügyi eszközökkel (visszatérítendő támogatások) kapcsolatos uniós szabályozás, az idén csak a pénzügyi közvetítők kiválasztásával kapcsolatos felhívások jelennek meg. A kombinált, hitel plusz támogatás termékek csak jövőre kerülnek a vállalkozások elé.

Mint azt Boór Tamás mondta, összesen 730 milliárd forint visszatérítendő forrást lehet felhasználni. Ezen lehetőségek jellemzője, hogy vissza nem térítendő felhívásokkal lehet majd kombinálni őket, de nem önrészként, a saját tőke hiányának pótlásaként, hanem kapcsolódó fejlesztésként.

Forrás: Sz. B., Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.