Óvatosak az NHP-s cégek Nyomtatás
2015. december 23. szerda, 00:00

A jegybanki növekedési hitelprogram sikervállalkozásai nem foglalkoznak azzal, hogy a Budapesti Értéktőzsdén vonjanak be forrást.

Eszünkbe sem jutott a tőzsdére menetel, valószínűleg nem ránk gondolt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke – reagált a Világgazdaság érdeklődésére Kucsera Zoltán, a K-Láng Kft. cégvezetője annak kapcsán, hogy Nagy Márton néhány hete azt mondta, azon kis- és középvállalkozások (kkv) lehetnek tőzsdeképesek, amelyek a növekedési hitelprogramban (NHP) idegen forráshoz jutottak, és – ahogy az alelnök fogalmazott – úgy növekednek, mint a rakéta.


Márpedig a társasházi kazánfelújítással foglalkozó K-Láng Kft. megfelelni látszik e feltételnek: a teljes egészében forgóeszköz-finanszírozásra fordított 15 millió forintos hitelének köszönhetően évente a korábbinál kétszer annyi, 16-20 társasház fűtésének korszerűsítését tudja elvállalni, árbevétele 25 százalékkal emelkedett, létszámát pedig 5-ről 25 fősre bővítette. Csakhogy forgalma még így is 300-350 millió forint között mozog, ami a tőzsdére lépéshez soványnak tűnik. Ahhoz legalább egymilliárdos árbevétel kellene Kucsera szerint, a K-Láng közeli terveiben azonban ekkora mértékű bővítés nem szerepel.

Esélyesebbnek tűnik a tavalyi, 1,6 milliárd forintot meghaladó árbevétele alapján a magánkórházakat üzemeltető Dr. Rose Egészségyügyi Szolgáltató Kft., mely 260 millió forint növekedési hiteléből 600 millió forintos beruházást valósított meg, 3000 négyzetméterre növelve a páciensek kezeléséhez rendelkezésre álló teret. Ám nekik sem áll szándékukban a részvénytársasággá való átalakulás és a tőzsdei bevezetés – tolmácsolta a kft. két magánszemély tulajdonosa, Bleier Tibor Tamás és Illanitz Elemér Iván álláspontját a cég marketingosztálya.

Méretük alapján e két cég jelenti a végpontokat azon kilenc kkv között, amelyeket az MNB NHP-s sikertörténetként szerepeltet a honlapján és a hitelt népszerűsítő televíziós reklámjaiban. Meglehet, rajtuk kívül vannak olyanok a november 27-ig együttesen közel 1900 milliárd forint értékben növekedési hitelt felvevő több mint 28 ezer kkv között, amelyek valóban elgondolkodnak a tőzsdei forrásbevonáson, csakhogy közülük az MNB egyet sem nevesített.

Persze a Budapesti Értéktőzsdén most is vannak egymilliárd forintos éves árbevétel alatti és néhány százmilliós saját tőkéjű társaságok, tehát e paraméterek egyáltalán nem kizáró tényezők. Csakhogy ezek a kisebb cégek egyáltalán nem forrásbevonásra használják a tőzsdét, sőt még a nagyok sem. A többség tőzsdei szereplésének célja, hogy az alapítók a kezdeti befektetésüket meghaladó összegért szálljanak ki, részben vagy egészben, de sokan a marketingérték miatt (is) vannak jelen.

Szakértők szerint csak a forrásbevonás érdekében aligha vállalják a kkv-k a nyilvános kitárulkozást, a tőzsdei léttel járó költségeket, ráadásul a bevonni kívánt összegek kevés befektető ingerküszöbét érhetik el. Ezen kíván változtatni az MNB, ám az ezt célzó, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz jó másfél hónapja elküldött értékpapírosítási törvényjavaslatának sorsa egyelőre bizonytalan.

Forrás: Csabai Károly, Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.