Csak 31 milliárdot kockáztattak tavaly Nyomtatás
2016. március 16. szerda, 00:00

Hivatalosan közel 60 százalékkal kevesebb volt tavaly a kockázati és magántőke-befektetés, a nyilvánosságra nem került nagy értékű ügyletek miatt mégsem lehetett csökkenés.

Jócskán visszaestek tavaly a kockázati és magántőke-befektetések Magyarországon – legalábbis a hivatalos adatok alapján. Ezek szerint az invesztíciók 31,8 milliárd forintos összértéke közel 60 százalékkal maradt el a 2014. évitől. Mégsem történhetett csökkenés, mivel 2015-ben több olyan nagy értékű magántőke-tranzakcióra is sor került, melyek befektetési értékét a felek nem hozták nyilvánosságra – hívta fel a figyelmet a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) éves jelentésében.


A nagyközönség által is látható tavalyi adatok 132 befektetésből tevődnek össze, melyek 109 vállalatban landoltak. Érződött, hogy az EU Jeremie-programban mintegy 130 milliárd forint kihelyezésére feljogosított alapkezelők befektetési időszaka a végéhez közeledik – a rájuk bízott pénzeket 2016. május 31-ig ki kell helyezniük –, ők hajtották végre a tranzakciók háromnegyedét, összesen 23,9 milliárd forintot invesztálva 67 társaságba. „Több, tulajdonváltáson átment Jeremie-alap 2015-ben indult csak meg igazából” – jelölte meg a fellendülés egyik lehetséges okát Zsembery Levente, a HVCA elnöke, a két Jeremie-alap 8,3 milliárd forintját igazgató X-Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója.

A befektetések közel háromnegyede az üzleti és ipari, illetve fogyasztói szolgáltató, valamint az energetikai és környezetvédelmi cégekbe áramlott. Míg 2014-ben a legnagyobb öt tranzakció az összes befektetett tőke közel 70 százalékát tette ki, addig 2015-ben csak az egyötödét. Hetvenkét vállalat kapott legalább 100 millió forintot, s csupán kettő 1 milliárdnál többet. A tavalyi átlagbefektetés több mint 100 millióval volt magasabb, 274 millió az előző évinél, míg a magántőke-befektetések nagysága egyes esetekben a 2 milliárd forintot is meghaladta.

Összesen 27 alap fektetett magyar vállalatokba tavaly, közülük tizenkettő 1 milliárd forintnál többet, ezek együttesen az összes befektetés értékének közel 80 százalékát adták. A legaktívabb alap a befektetések közel egyharmadáért „felelős”, ami – a teljes tranzakciós értékek alapján – 12 százalékos piaci részesedéssel ér fel.

A tavalyihoz hasonló aktivitásra számít Zsembery 2016 első felében is, ám azt követően a Jeremie-alapok kiesése miatt már visszaesés várható. Bár a HVCA elnöke bízik abban, hogy a Jeremie-program folytatódik, ettől függetlenül arra számít, hogy az alapkezelők egy része megpróbál majd új alapokat indítani, akár tisztán magánforrások gyűjtésével, emiatt az év második felétől az alapkezelők a tőkebevonásra fókuszálhatnak.

Forrás: Világgazdaság Online, Csabai Károly
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.