Kiderült, honnan jön a pénz Magyarországra! Nyomtatás
2016. október 11. kedd, 00:00

Eurómilliárdok érkeznek hozzánk olyan országokból, amelyekről eddig fogalmunk sem volt, hogy jelentős befektetőink. A dobogós helyezésekben is komoly változások történtek egy friss kutatás szerint.

Lehet, hogy nem is Hollandiából, Luxemburgból vagy Ausztriából ömlik a pénz Magyarországra, és sokan csak azért hozzák a tőkét hazánkba, hogy ne kelljen adózni? Erre is választ ad a jegybank friss kutatása, amely már nemcsak azt mutatja ki, hogy melyik országból érkezett a hozzánk a tőke, hanem azt is, hogy honnan indult útjára, vagyis hogy valójában ki az igazi befektető. (Szaknyelven: hol rezidensek a magyarországi közvetlen tőkebefektetés felett végső ellenőrzést gyakorló befektetők.).


Nem meglepő, hogy a dobogó élén így is Németország található, ahonnan már több mint 20 milliárd eurónyi tőkebefektetés érkezett. Hollandia és Luxemburg azonban – ahogy eddig is sejteni lehetett – mégsem tartozik a nagybefektetőink közé, hiába szerepeltek előkelő helyen, ezen a két országon keresztül elsősorban amerikai tőke jön. Az Egyesült Államokból 15 milliárdos FDI-áramlást mért a jegybank a korábbi alig 2 milliárd helyett, a harmadik helyre pedig Izrael került, pedig eddig azt lehetett hinni, hogy gyakorlatilag egy vasat sem küldenek Magyarországra. Az Egyesült Államokból és Izraelből összesen 20 milliárd euróval több pénzt jött, miközben eddig az látszott, hogy ezek az országok nem számítanak komoly befektetőnek. Pedig az MNB szerint is a magyar gazdaság szempontjából sokkal inkább a végső befektető a fontos, vagyis az, hogy valójában honnan jön a pénz.

A külföldi tőke állományának jelentős része, több mint 40 százaléka tranzitországokon keresztül érkezett Magyarországra. A források leginkább nem közvetlenül, hanem harmadik, jellemzően Európán belüli országon keresztül érkezik hazánkba. Ezt mutatja, hogy Hollandia és Luxemburg esetében a közvetlen és végső befektetők szerinti források között összesen több mint 20 milliárd euró az eltérés. Jelentős ilyen szereplőnek mondhatók a közép-amerikai országok, ahonnan valójában nem is érkezik tőke Magyarországra, pedig közvetlenül onnan 8 milliárd eurót fektettek be.

A közvetlen és végső befektetők szerinti bontásban megfigyelhető eltérések hátterében sok esetben adóoptimalizálási célok húzódhatnak meg az MNB tanulmánya szerint. Az adóoptimalizálási okok mellett a multinacionális vállalatoknál egyéb szervezeti-strukturális okok is vezethetnek ahhoz, hogy a közvetlen befektetések nagymértékben eltérnek a végső befektető országától.

Nem akarnak magyarok lenni
Az új módszerrel nemcsak pontosabb képet kaphatunk a Magyarországra érkező források eredeti befektetőiről, de kiszűrhetők a valójában nem külföldről származó pénzek is. Előfordulhat ugyanis, hogy egy magyar gazdasági szereplő – vélhetően a külföldinek hitt befektetés kedvezőbb elbírálásában bízva – egy másik országban bejegyzett vállalaton keresztül lesz a Magyarországra érkező FDI végső befektetője. Az MNB kalkulációja szerint Magyarország esetében közel 500 millió eurónyi ilyen FDI-állományról van szó.

Forrás: Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.