A Széchenyi Tőkebefektetési Alap öt év alatt mintegy 13 milliárd forintot fektetett be Nyomtatás
2016. december 21. szerda, 00:00

A Széchenyi Tőkebefektetési Alap öt év alatt 91 cégbe fektetett be átlagosan 140 millió - összesen mintegy 13 milliárd - forintot, amelyhez a legtöbb esetben privát tőke is járult. Az SZTA eddig 21 befektetésből szállt ki, az exitek 80 százaléka a tőke megtérülésén túl hozamot is termelt - mondta Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója Budapesten sajtótájékoztatón.


Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) uniós források felhasználásáért felelős államtitkára pedig azt hangsúlyozta, hogy a száz százalékban állami tulajdonban lévő alapkezelő tőkebefektetéseinek köszönhetően eddig 1500 munkahely jött létre a kkv-szektorban, 2020-ig pedig mintegy 3000 munkahely keletkezhet, aminek révén több mint kétezer családnak sikerül megélhetést biztosítani. A tőkebefektetésben részesült cégek az elmúlt években több mint 18 milliárd forint közterhet fizettek be az államháztartásba, több mint félmilliárd forinttal nettó áfabefizetők voltak, és mintegy 2 milliárd forint járulékot is befizettek.
Rákossy Balázs kiemelte, hogy az alapkezelő a kormány novemberi határozata szerint a jövőben új területekre terjeszti ki tevékenységét, és az eddiginél jóval magasabb összeggel gazdálkodhat.
A határozat szerint a 2011-ben 14 milliárd forint - 85 százalékban uniós, 15 százalékban költségvetési - forrásból elindított SZTA további 8 milliárd forintos tőkejuttatást kap uniós forrásból, futamidejét tíz évvel - 2030. december 14-ig - meghosszabbítják, és a kivásárlásokból származó forrásokat újra felhasználhatja.
Emellett 8-8 milliárd forint tőkével létrejött két új tőkealap, az Irinyi Kockázati Tőkealap I. és az Irinyi II., az első a konvergencia régiókban, vagyis a vidéki Magyarországon támogatja az ipar-és a technológiafejlesztést, a  másik a közép-magyarországi régióban.
A kis- és középvállalkozások tőzsdei megjelenésének elősegítésére is létrejött egy alap, a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap 20 milliárd forint tőkével. A tőzsdei megjelenés segít a kkv-knak abban, hogy a tőkepiacról vonjanak be forrást, és hozzájárul az átláthatóság növekedéséhez. A BÉT új tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az NGM között tárgyalások folynak arról, hogyan lehetne életet lehelni a magyar tőkepiacba, ennek egyik ága az európai uniós források felhasználása. Tárgyalnak azonban ezzel összefüggésben egyebek mellett az adózásról, a szabályozásról is. A tőzsde kiadványa szerint 50-100 olyan vállalkozás lehet, amelyek reálisan elindulhatnak a tőzsdére lépés útján. Hozzátette, elégedett lenne, ha évente 5-10 kkv-t tőzsdére tudnának segíteni.     Ugyancsak 20 milliárd forint tőkével létrehoznak egy alapot a hazai kis- és középvállalkozások Kárpát-medencei gazdasági tevékenységének elősegítésére is Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alap néven - ismertette az államtitkár.
Csuhaj V. Imre elmondta, a 2011. június 1-jén indult SZTA első befektetési periódusa 2016. december 31-vel zárul. A kormány, amikor az ÚJ Széchenyi Terv részeként elindította az SZTA-t, azt tűzte ki célul, hogy a magyar sajátosságoknak megfelelő, tömeges kisvállalati kockázatitőke-kihelyezési programot valósítsanak meg.
Arról, hogy az SZTA miben különbözik más tőkeprogramoktól, elmondta: soha nem léptek túl a 49 százalékos részesedésen, ha baj volt, akkor sem. Csak olyan cégbe szálltak be, amely transzparens volt, vagy megteremthető volt az átlátható működés feltételrendszere. A tőkeinjekció mellett üzleti-pénzügyi tanácsadással is segítik a cégeket, kontrollálják, hogy vissza nem térítendő támogatást mikor és milyen feltételekkel vegyenek igénybe. Az elvárt hozamot az alap valamennyi befektetési döntésnél egyedi módon, az adott iparági kockázatokhoz és a cég növekedési potenciáljához igazodva határozzák meg.
Kitért arra is, hogy diverzifikált portfólió kialakítására törekedtek, az ipar, egészségipar, a divat, dizájn, kézműipar, víz, szennyvíz, környezetgazdálkodás, informatika területén egyaránt befektettek. Az SZTE 2014-ben és 2015-ben a tranzakciók száma alapján piacvezető volt. Idén 23 új tranzakció, pótlólagos finanszírozás volt, és 13 exit lesz, utóbbiakból 11 végleges, 2 pedig részleges kiszállás. A következő időszakot az intenzív exitálás jellemzi majd. A sikeres exittel visszaérkezett tőkét vissza lehet majd forgatni - mondta.

Forrás: MTI

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.