MNB: február végéig tehetik meg a bankok a 2017-es kkv-hitelezésre vonatkozó vállalásaikat Nyomtatás
2017. január 25. szerda, 00:00

Február végén fontos mérföldkőhöz érkezik a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) támogató piaci hitelprogram (php): ekkor ellenőrzi a jegybank a 2016-os banki hitelezési vállalások teljesülését, a bankok pedig ekkor tehetik meg 2017-re hitelezési vállalásaikat - közölte a jegybank a honlapján.


A közlemény szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elfogadva a bankok kérését, lehetővé tette, hogy a nemteljesítő kkv-hitelállomány ne rontsa a hitelezési teljesítményt jelző referenciamutatót. A jegybank már a 2016-os banki hitelezési teljesítményeket is ezzel a korrekcióval veszi figyelembe.
Az MNB 2016 januárjában a kis- és közepes vállalati (kkv) szektor piaci hitelezésének helyreállítása és a tartós hitelezési fordulat elérése érdekében indította el a piaci hitelprogramot (php), melynek keretében bevezette a hitelezési aktivitáshoz kötött kamatcsere eszközt (HIRS) és a preferenciális betételhelyezési lehetőséget.  (A HIRS a bankok kkv-hitelezésből adódó kamatkockázatának kezelésén, jegybank általi részleges átvállalásán keresztül ösztönözheti a hitelezési aktivitást.)
A program meghirdetésének a célja az volt, hogy a kkv-hitelállomány éves növekedése elérje az egészséges gazdasági növekedéshez szükséges 5-10 százalékos szintet, valamint, hogy a hitelpiac a növekedési hitelprogram (nhp) fokozatos kivezetésével is zavartalanul működjön.
A php-ban való részvétellel a bankok számszerű hitelezési vállalást tettek a 2016 és 2018 közötti időszakra, amelyet az MNB évente, az adott évet követő február végén ellenőriz. A php 2016 első negyedévében tartott tenderein 17 kereskedelmi bank vett részt, amelyek összesen 780 milliárd forint értékben kötöttek HIRS ügyletet az MNB-vel. Ez a programban rögzített szabályoknak megfelelően évi 195 milliárd forintos kkv-hitelezési vállalást jelent az ügyletek fenntartásáig.
A bankok által tett számszerű hitelezési vállalás első ellenőrzése 2017. február végén lesz. Amennyiben az adott bank hitelkihelyezése elérte a vállalt szint 50 százalékát, de nem érte el annak 100 százalékát, úgy a bank köteles visszafizetni az MNB-nek a HIRS ügyleten jogosulatlanul realizált jövedelemtartalom, illetve a preferenciális betét jogosulatlan kamattöbbletének jegybanki alapkamattal növelt értékét. Amennyiben az adott bank hitelkihelyezése nem érte el a vállalt szint 50 százalékát sem, úgy a bank a teljes jövedelemtartalmat és többletkamatot köteles visszafizetni az MNB számára, a jegybank pedig lezárja az adott hitelintézet HIRS ügyletét.
Ugyancsak 2017. február végéig van a php-ban résztvevő bankoknak lehetőségük arra, hogy megtegyék az ez évre vonatkozó hitelezési vállalásaikat, eldönthetik, hogy fenntartják vagy csökkentik a 2016-ban tett hitelezési vállalásukat. Technikailag ez azt jelenti, hogy amennyiben a bankok fenntartják jelenlegi HIRS állományukat, akkor 2017-ben is ugyanolyan mértékben kell növelniük kkv-hitelállományukat, mint 2016-ban. Amennyiben a bankok mérséklik hitelezési vállalásukat, akkor a HIRS ügyleteiket teljes mértékben vagy részlegesen lezárhatják 2017. február 28-i értéknappal. A 2017-es hitelezési vállalást az határozza meg, hogy a bank mekkora HIRS-volument tart fenn február után.

Forrás: MTI

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.