Az idén elindul a kkv-piac a BÉT-en Nyomtatás
2017. június 14. szerda, 00:00

Az elnök-vezérigazgató kiemelte: a BÉT vezetése tovább szeretné erősíteni a kibocsátók aktivitását, ösztönzi az új vállalkozások megjelenését, és emellett arra is törekszik, hogy a börzén jelenlévő társaságok is aktívabban használják a tőzsde lehetőségeit.
Végh Richárd rámutatott: tavaly és az idén is jelentősen nőtt a részvényforgalom a tőzsdén, a tavalyi 9,19 milliárd forint után az idén már jóval 10 milliárd forint fölé emelkedett az átlagos napi forgalom.


Kiemelte: a BÉT középtávú fejlesztési terveinek összeállításakor figyelembe kellett venni, hogy a vállalkozások számára a tőzsdére lépés nemcsak a finanszírozásban segíthet, de komoly előnyt jelenthet a cégek "brandjének" kialakításában, a márkaépítésben.
A BÉT elnök-vezérigazgatója az új, sikeres tőzsdei bevezetések között említette az Alteót, amely 1,4 milliárd forintos tőkebevonást ért el a tőzsdére lépéssel, valamint a Dunahouse tőzsdei kibocsátását, amely 2,8 milliárd forint friss tőkét hozott a társaságnak. Emellett tavaly 4 új kötvény- és jelzáloglevél-kibocsátás is történt.
Végh Richárd kiemelte: a BÉT a befektetői körének köszönhetően Európa egyik legnyitottabb tőzsdéje, hiszen a teljes kapitalizáció mintegy 65 százalékát tartják kezükben a külföldi befektetők. Az elmúlt másfél év tőzsdei folyamatai kedvező környezetben zajlottak, ezt jelzi, hogy idén az első 5 hónapban 18 százalékkal emelkedett a tavalyihoz képest az átlagos napi forgalom, a BUX pedig történelmi csúcsokat döntöget - jelezte Végh Richárd.
A kis- és közepes cégek közelgő piacra lépéséről elmondta: beindítottak egy "mentoring-programot", amely abban segít, hogy a cégvezetők termékként tekintsenek a vállalatukra, olyan egységre, amelyet el kell adni a tőzsdén, és ehhez igazítsák a vállalatirányítást, vagy a vállalati stratégiát.
Emlékeztetett: a tőzsdére lépést megelőző felkészülést 2020-ig 1 milliárd forinttól támogatják, ebből a pénzből akár a képzéseket is lehet segíteni, de azoknak a cégeknek, amelyek részvénykibocsátással történő tőzsdei bevezetésen (angol rövidítéssel IPO-n) gondolkodnak, akár a tanácsadói díjak 50 százalékát is állhatják.
Rámutatott: idén ősszel a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap (NTA) is várhatóan elkezdi a tevékenységét, amely egy kormánydöntés alapján 20 milliárd forint állami forrással indul majd.
Végh Richárd elmondta: most az NTA alapkezelőjének kiválasztásán van a sor, a harmadik negyedévben már várhatóan teljesen felállhat az alap, a befektetési időszak várhatóan 2022-ig, a vagyonkezelési időszak pedig 2029-ig tart. Az alap kisebbségi tulajdonrészt vásárol majd a tőzsde iránt érdeklő cégekben, várhatóan évente 4-8 befektetést fog végrehajtani - mutatott rá Végh Richárd.

Forrás: MTI

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.