NGM: 101 kkv kapott 4,5 milliárd forint fejlesztési támogatást Nyomtatás
2017. augusztus 24. csütörtök, 00:00

A vállalkozások új eszközök beszerzésére, információs technológia-fejlesztésre, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására fordíthatják a támogatási összeget, újonnan kifejlesztett technológiákkal új termékeket hozhatnak létre, illetve új szolgáltatásokat is kialakíthatnak - tette hozzá.


A "Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés" című felhívás nyerteseinél fontos volt, hogy a tudományos kutatásokon keresztül olyan piacképes termékek, szolgáltatások jöjjenek létre, amelyek hozzájárulnak a vállalkozások versenyképességének, innovációs tevékenységének növeléséhez.
A mostani döntésekkel 42 innovatív vállalkozás kapott támogatást ötleteik megvalósításához és piacra vitelére, ezek a cégek több mint 5,1 milliárd forint értékű fejlesztést hajthatnak végre - ismertette az államtitkár.
Rákossy Balázs kiemelte: a kormányzati gazdaságpolitika nagy hangsúlyt fektet az innováció és kutatás-fejlesztés területére. Magyarország 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordításokat a jelenlegi 1,4 százalékról 1,8 százalékra, 2030-ra pedig 3 százalékra tervezi növelni. A kormány uniós és hazai forrásokból 2014 és 2020 között kutatás-fejlesztési programokra 500 milliárd forintot bocsát rendelkezésre.
Kapacitásbővítő beruházásainak támogatására 59 mikro-, kis- és középvállalkozás nyert 1,35 milliárd forintot, beruházásaik összértéke meghaladja a 2,7 milliárd forintot - mondta el az államtitkár.

Forrás: MTI

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.