Nem vonz az adómentesség Nyomtatás
2015. február 20. péntek, 00:00

Nyolcból csak egy cég kínál a cafetérián belül biztosítást a munkavállalóinak, pedig a juttatás adómentesen adható. Az egész életre szóló biztosítás adókedvezménye nem sokára megszűnik, az egészségbiztosítások csak lassan terjednek el.


A cafetérián belül elvileg a biztosítóknak áll a zászló, hiszen több biztosítás is adómentesen nyújtható cafetéria-elemnek számít. Ezek a szolgáltatások mégsem népszerűek a munkáltatók és a munkavállalók körében, a Szent István Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem kutatóinak felmérése szerint az idén a cégek mindössze 13 százaléka kínál ilyet a dolgozóinak. A munkavállalók körében, a Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából készített felmérés még siralmasabb képet fest: a tíz legkeresettebb cafetéria-elem között nem volt biztosítás. A kockázati életbiztosításokat, balesetbiztosításokat és egészségbiztosításokat egyébként havonta együttesen a minimálbér 30 százalékáig, a rendszeres díjfizetésű egész életre szóló, megtakarítási életbiztosításokat pedig egyelőre korlátozás nélkül adhatják a munkáltatók.

Az elmúlt évek cafetéria-trendjéről a biztosítók tapasztalatai vegyesek. „Sajnos úgy tapasztaljuk, ma már a cégek nem fordítanak elég figyelmet arra, hogy széles körű béren kívüli juttatásokat biztosítsanak a munkavállalóiknak” – mondja Kádár Gabriella, a CIG Pannónia vezérigazgatója. Vannak biztosítók, amelyeknél viszont, ha lassan is, de javulnak az eredmények. A Groupama Garanciánál például a csoportos kockázati biztosításoknál a díjbevétel és a biztosítottak létszáma is nőtt, a Generalinál is növekedést tapasztaltak, és az Unionnál is kedvezőbben alakulnak az eredmények a válság óta. Az Aegonnál viszont azt tapasztalják, a kereslet nem nőtt, hanem inkább csak diverzifikálódott az elmúlt években.
A munkáltatói juttatási rendszerben a biztosítók számára egyelőre a legtöbb pénzt hozó rendszeres díjas egész életre szóló életbiztosítások valószínűleg nem sokáig hizlalják már a piaci szereplők bevételét. Ezeket a termékeket sokat bíráltak az elmúlt években, mondván: a cégek csak a felsővezetők bérének adóterhét próbálják így csökkenteni. Korábban is szigorítottak már ezek a biztosításon, 2013 óta az eseti befizetésekre már nem vonatkozik az adómentesség, amit a CIG Pannóniánál, ahol ez a biztosítás volt az egyik húzótermék, is megéreztek. 2018-tól pedig a tervek szerint teljesen bezárul a kiskapu, és a juttatásként adott ilyen biztosítások normál jövedelemként adóznak majd.

A 2013 elejétől béren kívüli juttatásként adó- és járulékmentesen adható egészségbiztosításoknál pedig az eddigi eredmények szerények. „A szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítások növekedni kezdtek, de nem olyan mértékben, ahogy azt a piac várta” – ismeri el Garamvölgyi Zoltán, a Groupama Garancia élet- és bankbiztosítási ügyvezető igazgatója. Tavaly az első kilenc hónapban a jegybank adatai szerint 7,7 milliárd forintot költöttek Magyarországon betegségbiztosításokra, ez 12 százalékkal meghaladja ugyan az egy évvel korábbi szintet, de nagyon messze van azoktól az éves szinten 30-50 milliárd forintos díjbevétel-adatoktól, amit a piaci szereplők korábban becsültek. A biztosítók ehelyett egyre jobban bíznak a lényegesen alacsonyabb díjú balesetbiztosításokban, amelyek díjbevétele szintén kétszámjegyű mértékben nőtt tavaly az első kilenc hónapban, és szeptember végére meghaladta a 14,3 milliárd forintot.
Külföldön népszerűbb
Világszerte a magyarországinál sokkal elterjedtebbek a kockázati típusú cafeteria-elemek – derül ki az Uniqa Biztosító nemrég bemutatott prezentációjából. Világszerte a cégek háromnegyede nyújt ilyen juttatást a dolgozók számára, a legmagasabb arányban a feltörekvő országokban (EMEA) alkalmazzák a juttatást, itt az arány megközelíti a 80 százalékot. A legelterjedtebb munkáltatói juttatások világszerte a nyugdíjcélú megtakarítások, ezt követik az aktív egészségmegőrzéssel kapcsolatos szolgáltatások. A kockázatokra vonatkozó juttatások a harmadik helyen állnak.

Forrás: Világgazdaság Online, Herman Bernadett