A nyugati kivitel növekszik igazán Nyomtatás
2015. augusztus 07. péntek, 00:00

Bármennyire megpróbál keletre és délre nyitni a kormány, egyelőre a legnagyobb sikert a nyugati export élénkülésében érjük el. Ez nem is meglepő, hiszen ahogy az ipart, úgy az exportot is néhány nagyvállalat termelése uralja. A régióban Magyarország az egyik legjobban integrálódott gazdaság az EU-ban. A külgazdasági tárca lapunkkal a keleti nyitás kapcsán közölte: most a keleti export szinten tartása a cél, mert a növekedés nem reális az ukrán háborús helyzet és az orosz szankciók miatt.


Ha nem a maastrichti kritériumok alapján vizsgáljuk az uniós országok konvergenciájának teljesítményét, akkor Magyarország az egyik legideálisabb jelöltje az euróövezetnek a 2004-ben vagy azt követően csatlakozott országok közül. Tavaly már a GDP több mint harmada az euróövezet régi tagországaiba ment, ami az egyik legmagasabb arány a tíz új uniós állam közül. Ezzel Magyarország megfelel az optimális valutaövezetek elméletéből egy fontos kritériumnak: a külkereskedelem jelentős részét eurótagokkal bonyolítjuk le, vagyis jól integrálódtunk a monetáris unió kereskedelmébe.

Az elmúlt tíz évben nemcsak az euróövezeti tagokkal, hanem a többi uniós országgal is dinamikusan növekedtek a külkereskedelmi kapcsolataink. Ezt azonban a kormány inkább hátránynak, mint előnynek érezhette, hiszen kelet felé fordult. A számokon ez még nem látszik: az idei év első négy hónapjában az export közel 80 százaléka az uniós tagállamokba ment, de az import is majdnem ilyen súllyal szerepelt. Tavaly az export 78, az import 75 százalékát bonyolítottuk le az EU-tagállamaival.

Egy közelmúltbeli konferencián Ducsai-Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezére hírek szerint azt mondta, hogy tíz százalékponttal csökkentené az EU-országokba irányuló export súlyát a magyar kormány. Később úgy pontosították az elhangzottakat, hogy nem az uniós exportot akarják csökkenteni, hanem a keletit és a délit növelni. Nem lenne azonban meglepő, ha a kereskedőház tudna a kormány hasonló jellegű tervéről, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök éppen egy éve nevezte fontos célnak azt, hogy a kormányzati ciklus végére a magyar export egyharmada EU-n kívüli országokba irányuljon. Akkor fontosnak nevezte, hogy középtávon 50 százalékra süllyedjen az uniós export aránya.

Ezt nem lesz könnyű elérni, hiszen egyelőre erősen kötődünk az EU-hoz. Ha sikerül is valamennyire csökkenteni az uniós országok arányát az exportban, akkor az elsősorban azért lesz, mert az amerikai nyitás jól sikerül. Ilyen programja nincs ugyan a kormánynak, de a Magyarországon gyártott termékekre (elsősorban autókra) egyre nagyobb a kereslet az USA-ban, így tavaly két számjegyű, az idei első négy hónapban pedig több mint 30 százalékkal nőtt oda irányuló kivitelünk. Tavaly még jelentősen csökkent az Ázsiába irányuló magyar export, de az idén már növekedést láthatunk.

A kormány döntései és elképzelései továbbra is arról tanúskodnak, hogy szeretnének mindent megtenni a keleti nyitás sikere érdekében. Július közepén a Graboplast kapott 3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást egyedi kormánydöntés alapján. A cég új beruházásokkal bővíti exporttevékenységét a déli és keleti nyitás jegyében. „A Graboplast a déli nyitás keretében a Dél-afrikai Köztársaságban 3600 vasúti kocsi speciális padlózatának gyártására készül, a keleti nyitás keretében pedig 2000 orosz iskola padlózatának a burkolatát szállítja” – mondta el akkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Ahhoz azonban, hogy több kkv tudjon exportálni, arra is szükség volna, hogy az ipari termelésben is nagyobb részt tudjanak elérni ezek a cégek, hiszen egyelőre a termelés több mint 70 százalékát a nagyvállalatok adják, miközben az ötfősnél kisebb cégek súlya 5 százalékos. Ahogy az ipart, úgy leginkább az exportot is ezeknek a cégeknek a termelése és kapacitása határozza meg.

Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese egy július közepén tartott konferencián arról beszélt, hogy a magyar kivitelből a kkv-k 15 százalékkal részesednek – miközben a foglalkoztatottak 70-75 százalékát alkalmazzák –, és ezt az arányt a kormány emelni szeretné. Hangsúlyozta: a keleti és déli nyitás stratégiája azt szolgálja, hogy a magyar cégek – az uniós piacok megtartása mellett – megjelenjenek a világgazdasági növekedés epicentrumaiban.

Egyelőre csak az biztos, hogy ha sikerülne a gyorsan növekvő, ám sokak szerint bizonytalan gazdasági és üzleti kilátásokkal rendelkező keleti és déli országok felé irányítani a magyar exportot, annak egy következménye biztosan lenne: kevésbé felelnénk meg az eurótagság egyik makrogazdasági kritériumának. Az optimális valutaövezetek elmélete alapján ugyanis a gazdasági hasonlóság és integritás egyik kulcseleme a külkereskedelem, éppen ezért fontos lehet, hogy élénk kapcsolataink legyenek az eurótagokkal – már ha hosszú távon a célok között szerepel a belépés.
Külügy: gátat szabnak a szankciók
A keleti és déli piacokért komoly verseny van a világban, mások mellett Németország, Franciaország és Nagy-Britannia is határozott célokkal szállt be ebbe, természetesen mi sem maradhatunk ki – közölte lapunk kérdésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM). A keleti irányú exportnövekedésünknek azonban gátat szabnak az ukrajnai konfliktus nyomán Oroszország ellen hozott uniós szankciók, illetve az ezekre reagálva bevezetett orosz embargó. Mindezek az összes FÁK-országba irányuló kivitelünkre hatással vannak – fejtették ki. „Ilyen körülmények között az exportnövelés nem reális célkitűzés, hiszen az exportvolumen szinten tartása is nagy feladatot jelent” – zárult
a KKM válasza.

Forrás: Hornyák József, Világgazdaság Online
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.
 

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.

A fentiekket egyetértek.