A járműgyártás miatt nőtt nagyot a magyar ipar Nyomtatás
2015. augusztus 17. hétfő, 00:00

Júniusban az ipari termelés volumene 11 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit - derül ki a KSH adataiból.

Idén júniusban az ipari termelés volumene 11 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit - közölte a KSH. Az ipari növekedés motorja továbbra is a járműgyártás volt. A munkanaphatástól megtisztított index 6,0 százalékkal emelkedett, mivel idén júniusban kettővel több munkanap volt, mint 2014 júniusában.


A termelés az év első hat hónapjában 7,3 százalékkal magasabb volt az előző év azonos időszakinál.

Júniusban az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 1,1 százalékkal nőtt.

Az ipari export 13 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakban mértet. A feldolgozóipar exportértékesítésének több mint felét képviselő két alág közül a 36 százalékkal részesedő járműgyártás kivitele jelentősen, 22 százalékkal nőtt. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export 14 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 13 százalékkal emelkedtek.

Az ipar hazai eladásai az egy évvel ezelőttihez mérten 2,3 százalékkal nőttek, ezen belül a feldolgozóipar belföldi értékesítése 11 százalékkal.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a feldolgozóipar termelése 12 százalékkal emelkedett, a csekély súlyú bányászaté 14 százalékkal visszaesett 2014 júniusához viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 1,5 százalékkal nőtt.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül csak egyben csökkent a termelés. A többi alágban 3,0 és 23 százalék közötti volumennövekedést mértünk az előző év azonos hónapjához képest.

A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelésből 30 százalékkal részesülő járműgyártás kibocsátása 21 százalékkal bővült. A közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártásában a növekedés üteme még ennél is magasabb (29 százalék) volt.

A második legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 12 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az iparág két domináns szakágazata közül a jelentősebb, az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása kiugróan, 34 százalékkal bővült, míg a kisebbik, a híradás-technikai berendezés gyártása 8,4 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipari rangsorban harmadik alág, a feldolgozóipari termelés több mint egytizedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,0 százalékkal emelkedett, köszönhetően mind a hazai, mind a külpiaci eladások élénkülésének. Az alág 11 alágazatából hatban 2,4 és 20 százalék közötti volumenbővülést, a többiben visszaesést regisztráltunk. A legnagyobb (az alág termelésének közel egynegyedét kitevő) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 7,1 százalékkal nőtt.

A közepes súlyú gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában gyorsult a növekedés üteme: a kibocsátás júniusban 23 százalékkal bővült. Az alág minden szakágazatában nőtt a termelés.

A szintén közepes súlyú gép, gépi berendezés gyártása 17 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, nagyrészt a motor, turbina gyártása szakágazat kimagasló teljesítménye eredményeként.

A többi alággal ellentétben a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás termelése csökkent (19 százalékkal), főként a külpiaci kereslet erőteljes visszaesése miatt.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 10 százalékkal emelkedett 2014 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 21, az új exportrendelések 8,5 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány volumene 11 százalékkal meghaladta a 2014. júniusit.
2015 január–júniusában az előző év azonos időszakához képest:

Az ipari termelés 7,3 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés több mint hattizedét adó külpiaci eladások volumene 9,4, a közel négytizedét adó hazai értékesítésé 3,3 százalékkal nőtt.

Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 4,5 százalékos bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,9 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.

Magyarország területi egységei közül az ipari termelés minden régióban nőtt, a legnagyobb mértékben Dél-Alföldön (14 százalék), a többi régióban 3,1 és 10,1 százalék között.

Forrás: Világgazdaság Online
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.