| Alulbiztosítottak a cégvezetők |
|
| 2015. december 12. szombat, 00:00 |
|
Lassan növekszik a vállalati felelősségbiztosításokból származó díjbevétel, annak ellenére, hogy megnövekedett a cégvezetőkre háruló potenciális teher. Valamivel több mint 7,3 százalékkal nőtt az első kilenchavi általános felelősségbiztosítási díjbevétel az egy évvel korábbihoz képest, és 21,7 milliárd forintot tett ki: ez önmagában nem rossz eredmény, a korábbi piaci várakozásoktól azonban jelentősen elmarad. A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint emellett a felelősségbiztosításoknál hajszálra ugyanakkora növekedést sikerült elérni, mint a teljes nem életbiztosítási üzletágnál, vagyis a konstrukciók a teljes piaccal összevetve sem hoztak kiugró eredményt.
Az egy számjegyű növekedés elsősorban azért meglepő, mert a polgári törvénykönyv (Ptk.) tavalyi módosítása elvben jelentős ösztönzőt hozott a piacra. A 2014-ben életbe lépett szabályok szerint ugyanis a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai, valamint vezető állású munkavállalói magánvagyonukkal felelnek azokért a károkért, amelyeket akár magának a társaságnak, akár harmadik személynek okoznak. Ennek nyomán pedig a jelenleginél jóval erősebb bővülésre lehetett számítani a felelősségbiztosításoknál. A cégek és vezetőik alulbiztosítottságára hívta fel a figyelmet a Biztosítási Szemle által idézett Generali Biztosító is, megállapítva: a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) vállalatvezetői egyre tudatosabban észlelik a kockázatot és a felelősséget, ám még mindig elmarad a vállalati biztosítási kultúra a nyugat-európai országokéhoz képest. A Generalinak 115 ezer vállalati ügyfele van, jelentős részben kis- és középvállalkozások. Bár a biztosító szerint az elmúlt egy évben már kisebb trendforduló látszott – hiszen 2-3 százalékos növekedést tapasztaltak a vállalati vagyonbiztosításoknál –, még van hova fejlődni. A Generali szerint a Magyarországon működő kkv-k 70-80 százaléka rendelkezik valamilyen vagyonbiztosítással, ám az e mögötti motiváció az esetek nagy részében nem a kockázattudatosság, hanem a banki hitel. A felelősségbiztosításoknál pedig különösen lemaradtak a hazai kkv-k: a magyar telephellyel rendelkező vállalatoknak alig kétharmada rendelkezik felelősségbiztosítással, pedig akár már 100-200 ezer forintos éves biztosítási díjért is elég magas összegre szóló vállalati felelősségbiztosítást lehet kötni. A Generali szakértői szerint ugyanakkor növekszik a cégek érdeklődése a felelősségbiztosítások iránt. Forrás: Barát Mihály, Világgazdaság Online Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint 13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás. Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14. |