Minősített gyógyhelyek: az ÁNTSZ növekvő érdeklődésre számít Nyomtatás
2016. január 06. szerda, 00:00

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal nyilvántartása szerint jelenleg 19 minősített gyógyhely van az országban, ezek száma a közeljövőben bővülhet. Egy európai uniós pályázat feltételül szabja a településeknek a minősítés meglétét, ezért az ÁNTSZ arra számít, hogy a jelenleg beérkező évi egy-két kérelem helyett jövőre akár 4-5 település is kérheti, hogy az Országos Tisztifőorvosi Hivatal minősítse gyógyhellyé – tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala.


A gyógyhely megnevezés valamely település, vagy településrész megjelölésére akkor használható, ha azt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala gyógyhellyé nyilvánítja. Ennek szigorú feltételei vannak. A Hivatal vizsgálja, hogy van-e az adott helyen olyan elismert természetes gyógytényező, mint például a gyógyvíz, gyógyiszap, gyógygáz vagy az éghajlat. Az is fontos, hogy ezek igénybevételéhez rendelkezésre álljanak a megfelelő intézmények, ami lehet gyógyfürdő, gyógyszálló, gyógybarlang, mofetta. A gyógyítás zavartalanságát, a betegek nyugalmát biztosító környezeti feltételek megléte is szempont. Így a megfelelő infrastruktúrát, a kiemelten védett területre előírt levegőtisztasági értéket, a fokozottan védett területnek megfelelő zajszintet, a rendezett zöldterületek adottságát is vizsgálják.

A gyógyhellyé nyilvánítás a települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján kezdeményezhető. Az eljárást ugyan 21 nap alatt lefolytatja a hatóság, de a szigorú követelmények miatt a különböző hiánypótlások, dokumentumok bekérése miatt akár egy év is eltelhet a kérelem beadása és a határozat kiadása között. A feltételek meglétét az ÁNTSZ utólag is ellenőrzi, szükség szerint, de legalább 20 éven belül felülvizsgálja.

Az utóbbi években a minősítést két sárvári gyógyhely, Mezőkövesd-Zsórifürdő, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Szigetvár és Tapolca szerezte meg. Ezen kívül a listán olyan közismert gyógyhelyek szerepelnek, mint Lillafüred, Harkány, Balf, Kékestető, Hévíz, Balatonfüred, Parád, Hajdúszoboszló, Zalakaros, Bükfürdő, Eger, Debrecen, Gyula.

A települések számára a gyógyhellyé minősítés olyan rangot jelent, amit marketing tevékenységük során felhasználhatnak. Előnyt jelent az is, hogy egyes nyugat-európai országok egészségbiztosítói – több más feltétel mellett – akkor térítik meg ügyfeleiknek a magyarországi gyógykezelések teljes költségét, ha a balneoterápiai kezelés gyógyhelyen valósul meg. Mindezek mellett a gyógyhelyeken megvalósuló fejlesztéseket támogatja egy, a Nemzetgazdasági Minisztérium által a közelmúltban kiírt pályázat is.

Forrás: OBJEKTÍV Hírügynökség
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.