Fordulat a hitelezésben Nyomtatás
2016. május 25. szerda, 00:00

Már látszik a CSOK hatása a vállalati hitelezésben is, az ingatlanos és az építőipari cégek forinthiteleinek az állománya is nő. A kereskedők is bátrabban adósodnak el, az agrárcégek a takarékokat is kedvelik.


Ismét nő a vállalatok hitelállománya. Az első negyedév végén 67 milliárd forinttal volt több hitel a cégeknél, mint tavaly év végén, így összesen 5995,2 milliárd forintnyi kölcsönük volt a nem pénzügyi vállalkozásoknak. A forinthitelek volumene több mint 100 milliárd forinttal nőtt, a devizahiteleké viszont csökkent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Nem minden ágazatban bővült azonban egységesen a hitelezés, elsősorban a feldolgozóipart finanszírozták a hazai bankok, ezen belül is a vegyiparba került nagyobb mennyiségű hitel. A körülbelül 92 milliárd forintnyi kölcsönt valószínűleg valamilyen nagyobb, exportra dolgozó cég vagy cégek vehették fel, mivel a kihelyezett hitel nagyrészt devizaalapú volt. A könnyűiparba is került új hitel, a cégek hitelállománya csaknem 25 milliárd forinttal nőtt, ez is nagyrészt devizahitel volt.

Úgy tűnik, a kereskedelmi szektor ismét optimistábban áll hozzá a hitelfelvételhez. Tavaly visszaesett a kereskedelemmel és gépjárműjavítással foglalkozó cégek hitelállománya – ebben szerepet játszhatott akár a vasárnapi boltzár is. Az idén viszont ismét hitelfelvevőkké váltak a cégek, és a forintalapú hiteleik állománya három hónap alatt csaknem 75 milliárd forinttal bővült. A kereskedelmi cégek hitelállománya így ismét ezermilliárd forint fölött jár.

A CSOK hatása is lassan érződik már a statisztikákban. Az évek óta folyamatosan nettó törlesztőnek számító építőiparban működő cégek hitelállománya ugyanis, ha minimális mértékben is, de növekedésnek indult. Az építőipari hitelek állománya 2011-ben volt a csúcson, akkor a 600 milliárd forintot is meghaladta, tavaly év végén ebből csupán 340 milliárd forintnyi maradt. Az idén az első három hónapban viszont a teljes állomány 2,4 milliárd forinttal 342,6 milliárd forintra nőtt. Az építőipar elsősorban forinthiteleket vesz fel. Az ingatlanos cégek hitelállománya viszont még mindig csökken, január óta több mint 80 milliárd, tavaly március óta pedig 375 milliárd forinttal zsugorodott, már az 1240 milliárd forintot sem éri el. Ez azonban főleg a régi devizahitelek törlesztésének köszönhető, a forinthitelek állománya az ingatlanszektorban is nő, ami szintén lehet már a CSOK hatása is.

A hitelfelvételre az uniós támogatások is hatnak, azok a szektorok, amelyekbe sok támogatás érkezik, kevesebb hitelt vesznek fel. A mezőgazdaság tipikusan ilyen ágazat, az idén az uniós Vidékfejlesztési Programban csaknem 109 milliárd forintnyi támogatást osztanak ki a gazdáknak. Ennek és valószínűleg a szezonalitásnak is köszönhető, hogy az agrárhitelek állománya az idén csökkent, március végén 352 milliárd forint volt. Az agrárcégek elsősorban forinthiteleket vesznek fel, és sokan fordulnak közülük a kisebb hitelintézetekhez, takarékszövetkezetekhez. Az agrárhitelek több mint 9 százalékát már a 6–100 milliárd forint közötti mérlegfőösszegű hitelintézetek folyósítják. Az összes ágazat közül a mezőgazdaság az egyébként, amelyik a legnagyobb arányban használja a kisebb hitelintézeteket, ha hitelfelvételről van szó. Az agrárcégek mellett még az építőipari és vendéglátóipari cégek fordulnak nagyobb arányban a kisebb pénzügyi cégekhez.

Forrás: Herman Bernadett, Világgazdaság Online

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.