Vesztésre áll a kkv-szektor Nyomtatás
2016. szeptember 26. hétfő, 00:00

Nem tudnak lépést tartani a multikkal a hazai kis- és középvállalkozások: bár a kormány a szektor szerepét erősítené, az veszített a jelentőségéből a nemzetgazdasági tárca tanulmánya szerint.


Nem látszik teljesülni a nagy magyar kkv-álom. A kormány mindenesetre néhány éve kiadta a jelszót, hogy a kis- és közepes vállalkozások a stratégiai partnerei, és ezért az a célja, hogy 2020-ra a szektor 15-20 százalékkal emelje részesedését a GDP-ben. Ez eddig nem jött össze. A 2010-es 55,2 százalékos részesedést 2012-ben sikerült ugyan megismételni, ám azóta folyamatosan esik a szektor aránya, aminek persze leginkább nem a gyengébb teljesítmény, hanem a nagyobb társaságok gyorsabb növekedési tempója az oka. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a tárca honlapján szeptember közepén megjelenített, a 2014-es adatokat feldolgozó tanulmánya leszögezi, hogy a kkv-k teljesítménye minden főbb mutatóban javult, és a szektor „stabilan tartotta teljesítményét” a négy legfőbb mutatóban. Ez annyit jelent, hogy részesedése nem esett annyira vissza. A kkv-szektor 2014-ben 54,4 százalékkal járult hozzá a GDP-hez, ami 0,3 százalékponttal rosszabb az előző évi, ám 1,1 százalékponttal jobb a tíz évvel azelőtti értéknél. Javult azonban az előző évhez képest a nettó árbevételből való részesedés (0,3 százalékponttal), a különbség a tárca magyarázata szerint a kkv-k szerteágazó tevékenységi körét demonstrálja.

Egyébként az üzleti szféra által előállított hozzáadott érték 35,9 százalékát a mikro- és kisvállalkozások, míg 20 százalékát a középvállalatok állították elő, a nagyvállalatok pedig 45,6 százalékot. Utóbbi összesen alig több mint 900 működő vállalkozást jelentett, de közepes cégből is alig volt több 4600-nál. A működő vállalkozások 94 százaléka 10 főnél kevesebbet foglalkoztatott (és több mint a felük egyetlen munkavállalót), vagyis több mint 520 ezer mikro- és kisvállalkozás állított elő kétharmadannyi GDP-t, mint a 906 nagyvállalat.

A kis- és középvállalkozások foglalkoztatottságban betöltött szerepe ugyanakkor igencsak jelentős annak ellenére is, hogy itt is csökkent némileg a részesedés az utóbbi években. A csúcsot a szektor foglalkoztatottságban betöltött szerepe 2009-ben érte el, azóta azonban folyamatosan csökken: a munkavállalók 72,5 százaléka, közel kétmillió foglalkoztatott volt ide köthető 2014-ben. A foglalkoztatásban a kisvállalkozások (a 10–49 fős cégek) csaknem ugyanakkora súlyt képviselnek, mint a közepesek (10–250 fő között): a kkv-szektor alkalmazottainak 19 és 16 százalékának kínáltak állást. A szektorban foglalkoztatottak többsége (37,4 százalék) az 1–10 fős mikrovállalkozásoknál dolgozott: ez több mint egymillió munkavállaló. A szaktárca összesítése szerint a kis- és középvállalkozások 2014-ben az export 27,6 százalékát adták, ami 0,4 százalékponttal haladja meg az előző évit. A növekedést valószínűsíti az elemzés szerint, hogy a 2–9 fős cégek kivételével mindenütt nőtt az exportárbevétel, összességében 5,7 százalékkal – igaz, a nagyvállalatoknál a bővülési ütem az átlagosnál akár magasabb is lehetett.

A magyar kkv-szektor ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban sem muzsikál fényesen: a mikrovállalkozások nagy aránya és foglalkoztatásban betöltött domináns szerepe miatt a teljesítménymutató nem éri el az uniós átlagot sem. Az EU-ban a 10 fő alatti cégek a munkavállalók 28,7 százalékát alkalmazzák (Magyarországon az arány majdnem 10 százalékponttal magasabb), míg a GDP-hozzájárulás az unió átlagában (57,6 százalékos) magasabb az itteninél.

Magyarország ugyanakkor egész jól vizsgázott a szektort segítő intézkedésekben: az Európai Bizottság értékelése szerint több olyan adminisztrációcsökkentő intézkedést vezetett be, amely az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (Small Business Act for Europe – SBA) tíz alapelvének teljesülését szolgálja. Ugyanakkor az ország az értékelés szerint hat SBA-területen az uniós átlag alatt teljesít – a vállalkozói szellem, az újrakezdést szolgáló „második esély”, de leginkább az innováció és a nemzetköziesedésnek nevezett, az unión kívüli exportlehetőségeket számba vevő területen nagy a lemaradás. Jól a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférések és a támogatások tekintetében, valamint a közbeszerzésekben vizsgázott az ország.

Forrás: Világgazdaság Online
Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.