Építőanyag szövetség: a felújítási piac még stagnál

A csok révén 12 ezer új lakás is megépülhet az idén, a felújítási piac azonban összességében stagnál, mivel hiányoznak a tartós energetikai és monetáris ösztönzők - közölte a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ).

Az MTI-hez eljuttatott közleményében a szövetség kifejti: a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) az új építésekben már mutatja a várt hatást, ez különösen a falazati anyagok eladásában és a társasházi lakások építési engedélyeinek számában mutatkozik meg. A magyarországi építőanyag-gyártók a falazati anyagok értékesítésének 25-45 százalékos növekedését tapasztalják.
Vidor Győző, a MÉASZ elnöke szerint a csok lehetőségei révén a társasházpiac kettévált. A több évtizedes tapasztalattal rendelkező befektetők mellett megjelentek bizonytalan szakmai múltú cégek is, amelyek spekulatív céllal kis, 10-12 lakásos projekteket indítanak, ahol a haszonmaximalizálás a lényeg, viszont a műszaki tartalom a háttérbe szorul. Ezért a lakásvásárlóknak az adott ajánlat fejlesztői hátteréről célszerű előzetesen tájékozódniuk - jegyezte meg.
Az épületgépészeti és hőszigetelő, vagy a homlokzati nyílászáró termékek piacait a csok nem érintette még érdemben, és a csekély összegű szeptemberi lakossági energetikai pályázat sem hozott mérhető keresletnövekedést - hívta fel a figyelmet az elnök. Hozzátette: a családi házak korszerűsítését célzó Otthon Melege program ősz eleji kerete néhány óra alatt kimerült. Így a gyártók stagnálást vagy enyhe növekedést várnak 2016-ra - jelezte.
Vidor Győző közlése szerint míg a magánberuházók inkább a lakás adásvételekkel kapcsolatos felújításokra koncentrálnak, a lakásához ragaszkodó többség energetikai felújítási programra vár, amely a rezsiköltségeket az energiaáraktól függetlenül csökkentheti. Ezért a MÉASZ korszerűsítési javaslatcsomagon dolgozik, céljuk, hogy minél több projekt javítsa az ingatlanállomány minőségét és segítsen teljesíteni a nemzeti klímapolitikai vállalásokat is - hangsúlyozta az elnök.
Kitért arra, hogy a munkaerő szűkössége már nemcsak az építőipari kivitelezést, hanem a nyílászárók hazai gyártását is érinti, sőt, a hazai gyártók kapcsolattartói szerint a kereskedelmi értéklánc több szintjét is.
A szövetség adatai szerint az idén az év első 9 hónapjában a falazati termékek piacán a kormány intézkedés-sorozata hatására jelentősen élénkült a kereslet, a fehér falazati anyagoknál, így a mészhomoktégla és pórusbeton termékeknél mintegy 25 százalékkal nőtt.
A tégla termékeknél átlagosan 45 százalékos a növekedés a tavalyi stagnálással szemben. Az épületgépészeti termékeket tekintve egyelőre nem történt tavalyhoz képest érdemi növekedés. A homlokzati nyílászárók piaca augusztus végén meglendült, jelenleg a gyártók többségének kapacitása az év végéig lekötött - derül ki a közleményből.

Forrás: MTI

Az elmúlt öt hónapról rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint, január-májusban 3,4 millió vendég 7,9 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám 8,2%-kal, a vendégéjszaka-szám pedig 6%-kal haladja meg a tavalyi értéket – hangsúlyozta Glázer Tamás. A turizmus tehát ismét bizonyított a nemzetgazdaság egyik húzóágazataként. A beutazó turizmusban kulcsszerepe van annak, hogy Magyarország egy nagyon jó ár-érték arányú utazási célpont, az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan tud újat, érdekeset és általában a vártnál is jóval többet nyújtani a látogatóknak. A legtöbb vendég Budapestre érkezik, ám a SZÉP Kártya segíti oldani vendégforgalmunk Budapest-centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását, hiszen az elfogadóhelyek több mint 80%-a vidéken van. Az Észak-Magyarország régió a 3. legnépszerűbb belföldi úti cél, a régióban eltöltött külföldi és belföldi vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a 2 milliót, ami több mint
13%-os növekedés az előző évhez képest – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes. Kiemelte továbbá, hogy az észak-magyarországi turisztikai régió az év 365 napján kínál tartalmas és kellemes időtöltési lehetőséget, így mind a négy évszakban vonzza a turistákat. Olyan, jól ismert és szeretett térségei vannak, mint Eger és térsége, Mátra, Nógrád, Miskolc-Bükk, Aggtelek, vagy Tokaj-Zemplén. A minőségi szálláshelyek, a nemzeti parkok és a borvidékek mellett az élményközpontúságot emelte ki Glázer Tamás, amiben – szavai szerint – Eger verhetetlen, a legfeltűnőbb változáson azonban Miskolc ment keresztül: iparvárosból kulturális és aktív turisztikai úti céllá vált pár év alatt. Az „Egészségtudatos hegyvidék" mottóval népszerűsített Észak-Magyarországon minden rendelkezésre áll, ami a rekreációhoz szükséges: a vizeken kívül számos más gyógytényező – mofetta, gyógybarlang, gyógynövények, ivókúra – is megtalálható itt. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy tovább bővüljön a régió vendégfo
rgalma. Jelenleg a vendégéjszakák 80%-a belföldi vendégeknek köszönhető, ezért a társaság törekvése a külföldi vendégek arányának növelése is – hangsúlyozta Glázer Tamás.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. július 14.

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson azáltal, hogy a cookie-k megjegyzik a személyes beállításait. További információkért olvassa el az Adatkezelési Szabályzatunkat.
A fentiekket egyetértek. Megerősítés